Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Mesterházy Károly: A Felső-Tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje

László tette közzé.

97 Számuk összesen 20. Ha ebből a számból elhagyjuk a már fentebb is említett 9 sírt (Pilin-Leshegy3. sír, Szered 8/55. sír, ahol I. Henrik pénze is előfordult, Kenézlő 37. sír, Nagykőrös, Kecel II. 2. sír, Veréb, Benepuszta, Balatonszemes és Kiskeszi), akkor további 11 sírral, ill. lelőhellyel növelhetjük az első nemzedék településeinek számát (Kál 81. sír, Szalkszentmárton 9. sír, Biharkeresztes, Orosháza-Pusztaszentornya, Rétközberencs 1. sír, Sóshartyán-Zúdótető, Szeged-öthalom, Veszkény5. sír, Budapest-Testvérhegy, Szabadegyháza, Kiskunfélegyháza). Ezzel a lelőhelyek száma 84-re emelkedett (Tiszaeszlár-Újteleppel, Ráddal, Deszkkel és SóshartyánHosszútetővel). A nagy valószínűséggel első nemzedékhez tartozó sírok, ill. lelőhelyek számát tovább növelhetjük a korai bizánci pénzekkel keltezett sírok segítségével. így pl. Theophilos-Michael II.-Konstantinos 832-39 között vert solidusa volt Bashalom II. temetőjében, Jánoshalma-Kisráta A sírban és Csongrád-Vendelhalmon szórványként. Két negyed solidust találtak Balatonszemesen is Berengár pénzei mellett.

98 Ez az összesen 87 sírlelet (17. kép) művészi körét tekintve a tarsolylemezek művészeti köréhez tartozik. A tarsolylemezek művészete pedig a késő szaszanida művészetből nőtt ki, s ezen az alapon kapcsolta ezt a kört elsőként a kabarokhoz Györffy György. Az ellenvéleményeket két újabban felmerült szempont erősítette. 1958 óta jelentősen megnőtt az e körhöz tartozó lelőhelyek száma. Míg korábban e leletek súlypontja valóban a Felső-Tisza-vidéke volt, most az ország legkülönbözőbb területeiről kerültek elő hiteles leletek. Nagyobb részüknek biztosan nincs közük a kabarokhoz. Másrészt Borisz Marsak, leningrádi kutató első nagy munkájában e művészet gyökereit a középázsiai szogd művészetben találta meg.

99 Fodor István az ő véleményéhez csatlakozott, és a leletek elterjedését is figyelembe véve alakította ki kabarellenes véleményét.

m Időközben B. Marsak kezébe is eljutott egy Moszkvában megjelent, orosz nyelvű magyar tanulmány, amely még a tarsolylemezek kabar eredetét vallotta,

101 s ezt Marsak azonnal értékesítette is újabb, már német nyelvű könyvében. Felfedezésként hatott rá ez az elmélet, mert mint írja: „Ha Németh gyanúja talál, akkor történeti magyarázatot kapnának a közép-ázsiai hagyományok a magyar (kabar?) edények különös közelséget felmutató ábrázolásain."

102 Az első nemzedékhez kapcsolt 87 lelőhelyből tízen találtak tarsolylemezt, öt lelőhelyen pedig veretes tarsolyokat. A 25 (ma már több!) tarsolylemezes vagy veretes tarsolyú sírból csupán 10 lelőhely nincs a Felső-Tisza-vidékén (Bana, Perbete, Galgóc, Kiskunfélegyháza, Szolnok-Strázsahalom, Budapest-Farkasrét, Besenyőtelek, IzsákBalázspuszta, Túrkeve-Ecsegpuszta, Kecskemét-Fehéregyháza). így indokolt a FelsőTisza-vidék és a honfoglaló magyarok legszebb művészi emlékeiről nevezni azt a művészeti kört, amelybe a többi tárgy is beletartozik. Az áttekinthetőség kedvéért feltérképeztük azokat a lelőhelyeket, melyeknek bonyolult kapcsolatai az első pillantásra is feltűntek (18. kép). Az azonos öntőmintából vagy azonos ötvös kezéből származó veretek elterjedése és kapcsolatai gyakorlatilag egyetlen centrum felé mutatnak: A Felső-Tiszavidékére. Mint láttuk, a kenézlői II. temetőben egy-egy sírban azonos szíj vég, és egyegy sírban azonos kéztől származó csat volt. Az említett szíj végek hasonmása Pilinben, kisebb méretű, de azonos mintájú variánsa Öcsödön került elő. Pilin Kenézlőtől Ny-ra 97. KOVÁCS László 1988. táblázat; 1989. 50. kép. 98. KOVÁCS László 1989. No. 382: Bashalom II., No. 115: Jánoshalma, No. 67: Csongrád-Vendelhalom, Balatonszemes: KÖLTŐ László s. a. 99. MARSAK Boris 1971. 100. FODOR István 1986. 105. 101. NÉMETH Péter 1972. 216., 219. 102. MARSCHAK, Boris 1986. 347. 246