Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Garam Éva: Avar férfisír Tárnokról

Egyéb leletek Küllős bronzkorongok: A 2 db háromküllős, központi körös, erősen kopott öntött bronzkorong közül az egyik a medencecsont bal oldalán került elő, a másikat a találó szolgáltatta be a múzeumba. Ez a korong is a csontváz általa megbolygatott bal oldalán volt. A korongok rendeltetését biztosan nem tudjuk meghatározni. Erős kopottságuk, síron belüli helyzetük arra utal, hogy az övről lecsüngve valamilyen súlyos tárgy felfüggesztésénél volt szerepük. A kard szintén a csontváz bal oldalán volt, ezért feltételezhető, hogy a küllős korongokat a kard felkötésénél használták. Nem zárható azonban az a lehetőség sem ki, miszerint a korongok a tegez felcsatolásával álltak kapcsolatban. Küllős korongokat más fegyveres férfisírban is találunk. A győri temető 802. sírjában hatküllős (3x2-es osztásban), központi körös bronzkorongok voltak együtt íjjal, tegezzel, ezüstlemez markolatos vaskarddal és kis, a tárnokihoz hasonló rövid, címer alakú lemez szíj végekkel.

24 A korongok a győri sírban is vagy a kard, vagy a tegez felfüggesztésére szolgáltak. Szintén hatküllős bronzkorongok voltak a Wien-liesengi temető 1. sírjában. A lovassír leletei között szalagfonatos díszű bronzlemez szíj végek, csillagkeresztvasú egyélű vaskard, tompa végű nyílhegy, egyenes talpú kengyel és oldalpálcás zabla volt.

25 A korongok ebben a sírban a kardhoz tartozhattak. A Wien-liesingi temető többi sírjában is gyakori a kengyel és a zabla, továbbá a faragott nyeregveret, a keskeny karú íjcsont, csücskös peremű edény, profilált bronzcsat és hengeres varkocsszorító. E tárgyak alapján a Wien-liesingi temető a Tótipuszta-Igar-Dunapentele körhöz köthető és a 7. század utolsó harmadára keltezhető. A háromküllős, központi körös bronzkorongok a korongokban gazdag tiszafüredi temetőben is megtalálhatók. A 22. és 298. női sírban kerek, gyöngydíszes fülbevalókkal és szalagfonatos szíj végekkel voltak együtt.

26 A már idézett alattyáni 85. sírban a küllős korongok a tárnoki sír fülbevalójához hasonló fülbevalóval voltak egy sírban.

27 A korongok használata a kora avar korban nem volt divatban. Az avar kori korongok között a három- és négyküllős korongok a legkorábbiak. Az egyszerű, küllős korongok a 7. század közepe után, a század utolsó harmadában tűnnek fel, megelőzve a növényi mintás és állatalakos korongokat, de azokkal együtt a 8. század folyamán is használatban voltak.

28 4. Összefoglalás A tárnoki leletmentés múzeumba jutott leletei alapján a következők állapíthatók meg. A tárgyak fegyveres férfisírból származnak. A férfit egyélű, egyenes, vaslemez veretes tokban levő karddal, íjjal és tegezzel temették el. A kard az elhunyt bal oldalán az övről függött le. Az íjat kissé átlósan az eltemetettre, talán a koporsóra fektették. A tegezt a test bal oldala mellé, a bal karra helyezték. A férfi fegyveröve a préselt lemez szíjvégekkel díszített sok mellékszíj as „nomád" övek csoportjába tartozik, amelynek veretek négyzet alakban elrendezett félgömbfejű szegecsek alkották. A kard vagy a tegez felkötő szíjain bronzlemezből kivágott téglalap alakú veretek és lemez szíj vég volt. Az elhunyt jobb fülében kis lemezgömbcsüngős bronz fülbevalót viselt. 24. FETTICH N., Győr története a népvándorlás korban. Győr 1943, X. t. 1-2. 25. G. MOSLER, Ein früchgeschichtliches Gräberfeld in Wien-Liesing. Jahreshefte des Österreichischen Archäologischen Institutes in Wien 37 (1948) 219, Abb. 62. 26. É. GARAM, Das awarenzeitliches Gräberfeld von Tiszafüred, nyomdában 27. I. KOVRIG, Das awarenzeitliches Gräberfeld von Alattyán-Tulát. ArchHung 40 (1962) 16. 28. É. GARAM, Spätawarische durchbrochene Bronzescheiben. Acta ArchHung 32 (1980) 161-180. 227