Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Garam Éva: Avar férfisír Tárnokról

A tárnoki férfisír a leletek analógiái alapján nagy valószínűséggel keltezhető. A kisgömbös fülbevaló, a téglalap alakú lemezveretek, a kard formája, markolatának díszítése és tokjának veretei, az öntött bronz küllős korongok és a tegezszáj veret olyan formát, típust és díszítést mutatnak, amelyek a kora avar kor első felében a 7. század közepéig ismeretlenek, általánossá, gyakrabban használttá pedig csak a 7. század utolsó harmadában váltak. A sír sok mellékszíj as fegyveröve az avar kor első évszázadára jellemző övtípus, amelynek használata a 7. század második felében fokozatosan megszűnik. A tárnoki fegyveröv ennek az övtípusnak egyik legkésőbbi előfordulása, zömmel olyan leletekkel együtt, amelyek a 7. század 2. felére jellemzőek. Nem dönthető el, hogy a fegyveres férfisír Tárnokon egyedülálló magános sír volt-e, vagy egy kisebb temető egyik rangos férfisírja. A kora és közép avar korban gyakran találkozunk egyedülálló temetkezésekkel. Ezek azonban általában nemesfém leleteket is tartalmaznak, azaz gazdagabb leletegyüttesűek, mint a tárnoki. A tárnoki férfi rangját fegyverei adták. A veretes fegyveröv az egyélű vaskarddal, a csontlemez díszes tegez a nyílhegyekkel és az íj olyan 7. század közepi avar harcos képét mutatja, akinek minden bizonnyal felszerszámozott lova is volt. A közel hasonló korú, a lelettípusokban is hasonló, jól keltezhető, sirobulussal is ellátott iváncsai egyedülálló fegyveres lovassír alapján

29 feltételezhető, hogy Tárnokon is eltemették az elhunyttal felszerszámozott lovát, amely lehetőségek híján nem kerülhetett feltárásra. 29. I. BÓNA, Avar lovassír Iváncsáról. ArchÉrt 97 (1970) 243-263. 228