Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Éry Kinga: Embertani vizsgálatok Heves megye Kr. e. VIII. századi népességén

mintavételi hiba lehet, amely nem is annyira a Heves megyei, mint inkább a mezőcsáti sorozat esetében okozhatott torzulást. b) A nemi arány a felnőttek közt számottevő nőtöbbletet jelez, nemcsak a Heves megyei anyag egészében, de a füzesabonyi és siroki mintában, sőt a mezőcsáti népességben is. Mi több, a siroki sírcsoport halottai között nincs egyetlen férfi sem. A nőtöbblet sok mindentől származhat, például a szülőképes korú nők magas halandóságától, lehet azonban pusztán annak látszateredménye, hogy a férfiak egy része idegenben került földbe. Az azonban valószínű, hogy mivel a nők sírjaiban rendszerint sok és gazdag leletanyag volt eltemetve, a nők a társadalom megbecsült tagjai lehettek. B) A 22 nem-meghatározó jelleg öt fokozat szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a férfiak koponyáján csupán közepes mértékű, vázcsontjain ennél kissé erőteljesebb a masculin jelleg (4. táblázat). A férfiak esetében kifejezetten masculin megjelenésű a processus mastoideus, az incisura ischiadica major, a részben ebből számított ischiopubis index, valamint a linea aspera, ugyanakkor szinte nőies az arcus zygomaticus, valamint a caput mandibulae. A nők koponyáján a feminin jelleg igen mérsékelt, vázcsontjain már kifejezettebb. Határozott nőies megjelenés csak az angulus subpubicus, a cotylo-ischiadikus index és a caput femoris esetében figyelhető meg, ugyanakkor kimondottan masculin megjelenésű a két falcsonti dudor, a processus mastoideus, valamint az angulus mandibulae. A nem-meghatározás szempontjából mindkét nem esetében jó jellegnek a glabellaris regio, a margó supraorbitalis, a cotylo-ischiadikus index és a caput femoris bizonyult. C) A felnőttek egyéni koponyaméretei a 12. és 13. táblázaton, egyéni vázcsont méretei a 14. és 15. táblázaton találhatók. A koponyaméretek paraméterei az 5. és 6. táblázaton, a vázcsontok paraméterei a 7. táblázaton láthatók. A két nem koponyaméretei, különböző lelőhelyről való származásuk ellenére sem mutatnak jelentősebb szóródást, szignifikánsan nagy szóródást mindössze a férfiak orrindexe jelez. Általában mindkét nem átlagos koponyaméretei a közepes tartományba tartoznak, így például a férfiak és nők koponyája egyaránt középhosszú. Mivel azonban a férfiak koponyája kissé szélesebb és magasabb, mint a nőké, emiatt a férfiak koponyajelzője a mesokran, a nők koponyajelzője a dolichokran tartományban foglal helyet. A két nem arckoponyája igen hasonlatos, különösen annak alacsonysága tekintetében, méghozzá olyan mértékben, hogy az alacsonyarcúság e Heves megyei népesség egyik embertani jellegzetességének minősíthető (8. táblázat). D) A koponya főbb alaki sajátosságainak gyakoriságát a 9. táblázat jelzi. A jellegek természetes nemi különbsége a hátulnézeti koponyaforma, az orrgyök mélysége, a spina nasalis anterior fejlettsége, az alveolaris prognathia mértéke és a fossa canina mélysége esetében jól megmutatkozik. Nincs különbség a két nem között a felülnézeti koponyaforma, a depressio postcoronoidea és obelica, a torus palatínus gyakorisága és az apertúra piriformis alakja tekintetében. Olyan különbség, amely valószínűleg taxonómiai hátterű lehet, a férfiaknál elsősorban a nyakszirtprofil alakjában figyelhető meg: bathrokrania csak férfiaknál észlelhető, de a mérsékelt curvoccipitalia és a planoccipitalia is gyakoribb közöttük. Ugyancsak taxonómiai különbségre utal a férfiaknál gyakoribb, a nőknél ritkább depressio lambdica és talán az orrprofil alakja, a férfiaknál ugyanis ritkább az egyenes orr, már amenyire a minta kicsinysége miatt ez utóbbi jelleg gyakorisága egyáltalán értékelhető. E) Az említett metrikus és morfológiai különbségek és jellegzetességek a népesség taxonómiai összetételére is következtetni engednek. Anélkül, hogy a pontos gyakoriság megadható lenne, megállapítható, hogy a férfiak egy része cromagnoiddal kevert hoszszú fejű mediterrán típusú lehetett, más része viszont valamely közelebbről nem meghatározható rövid fejű típushoz tartozott. Ez utóbbiak között találni a bathrokran nyakszirtűeket, továbbá két mérsékelten curvoccipital és egy planoccipital nyakszirtű 121