Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Misóckzky Lajos: A filoxéra-vész a gyöngyösi-visontai borvidéken

Misóczki Lajos A FILOXÉRA-VÉSZ A GYÖNGYÖSI-VISONTAI BORVIDÉKEN Az 1867 utáni szabad versenycs tőkés fejlődés lépésről lépésre emelte ki Gyöngyöst az 1849 utáni gazdasági tcspcdésből. Igaz, mezőgazdasági arculatát, szőlőtermelő jellegét 1867 után is megőrizte, de az ipari és különösen a kereskedelmi banktőke nemcsak megnőtt ebben a városban, hanem befolyása is jelentőssé vált. Egerben az első pénzintézet 1846-ban létesült, Gyöngyösön 1866-ban, de amíg 1880-ban Egerben 3, Gyöngyösön már 4 működött. A Gyöngyösi Kereskedelmi Csarnok 1875-ben már 39 helyi bejegyzett nagykereskedőt tömörített.' 1881 -ben Csomor Kálmán lett Gyöngyös polgármestere. Addigi lokálpatrióta tevékenysége alapján a város minden rétege sokat várt tőle: a tőkések, földbirtokosok erkölcsi támogatást, hogy „felvirágoztathassák városuk gazdasági és társasági életét".

2 A kisiparosok városi megrendeléseket, a kiskereskedők pártfogást, a kisemberek, proletárok és szőlőnapszámosok biztonságos munkalehetőséget. Mindebből kitűnik, Csömör szinte valamennyi réteg bizalmát élvezte. De hamar látni lehetett, amíg polgármesteri tevékenysége ellentmondásossá vált politikai téren, addig a gazdasági és közéleti szereplése egyértelműen pozitív lett. Széles látóköre (előzőleg újságíró volt) a polgármesteri székben sokszorosára bővült. Amit megálmodott, hogy „civitas pulchra (= szép város) leend" Gyöngyös az ő működése által, igyekezett is tenni ennek érdekében.

3 1881-ben vármegyei támogatással elkezdődik a benei (mátrafürcdi)-parádi út építése, és Gyöngyösön meteorológiai megfigyelő állomás létesül. Kőszínházat, mezőgazdasági egyetemet, múzeumot, zenedét akar emelni a város, a meglévő kórház és gimnázium épülete helyett újat építeni. Noha csak szárnyvonal köti Gyöngyöst a Budapest-Kassa fő vasútvonalhoz, a vármegye legkiterjedtebb kereskedelmét bonyolítja le. Gyöngyös rohamosan fejlődő vidéki kisváros képét mutatta, amelynek egén egyszer csak a „pusztulás sötét felhői jelentek meg". A pusztulást rovar, a filoxéra szőlőgyökértetű (Dactylosphacra vitifolii - Vitctus vitifolii) idézte elő. Eredeti helyéről, ÉszakAmerikából az 1860-as években hurcolták be ezt a rovart Franciaországba, ahonnan Ausztriába, majd 1875-ben Magyarországra jutott. Először Weifcrt Ignác birtokos pancsovai szőlőjében jelent meg.

4 A hazai szőlőkultúra alig másfél évtized alatt szinte teljesen megsemmisült. A filoxéra megjelenéséig Magyarország bortermelése a francia. 1. Gyöngyös egykorú törtenetére i.: HORNER István. 1863. és kiemelten SEBŐK László, Ethei, 1880. 2. MOLNÁR József. 1963. 2. 3. Uo., Molnár a kutatása során megtalálta Csomor Kálmán emlékiratát. Az idézet onnan. 4. MOLNÁR József, 1963. 2. L. még: Mezőgazdasági Lexikon, 1982. 612. 143