Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Misóckzky Lajos: A filoxéra-vész a gyöngyösi-visontai borvidéken

olasz és spanyol borok mennyisége után a negyedik helyet foglalta el Európában. A kérdéses időszakban a filoxéra pusztítása következtében a termelt bor így alakult:

5 Év Hl 1885 6 058 304 1895 2 191 359 1900 1 943 397 Magyarország 23 borvidékéből a Zagyva és a Tárna közötti Mátraalja gyöngyös-visontai területe az eger-visontai borvidékhez tartozott. Gyöngyösön és vidékén a 19. század közepére a vörösbor kiszorította a fehéret, és a „török szőlőnek" nevezett fekete kadarka lett az uralkodó szőlő. Aztán az 1860-as, 1870-es években ismét a fehér szőlők terjedtek. 1879-ben 70 fajtát termeltek a szőlőhegyeken. Ezek eltérő érési ideje, valamint a városi tanács beleszólási joga a szüret kezdetének és befejezésének ügyébe sok kárt okozott a szőlőtermelőknek.

6 A hagyományos szőlőművelés miatt is csak a minőségi termelésre törekvő gazdaságok borai jutottak el távolabbi piacokra. Csomor polgármester látva a borok iránti igényeket, a hagyományos szőlőtermelés korszerűsítésének propagálójává lett. „A nagy birtokos permetezi', trágyázza, szakszerűen művelteti szőlőjét. Ihol már a gépeket is befogja. Mert van pénze. A kis termelő vagy a szőlőkapás pénz híján legalább a metszéseket és a lókapálást alkalmazhatná, hogy a távoli korcsmárosokhoz is eljuthasson a jobb minőségű bora" - mondta a kis szőlőbirtokosok egyik, általa összehívott tanácskozásán 1881-ben.

7 Csomor gyakran tartott megbeszélést a borosgazdákkal (kis- és középbirtokosok), majd a nagybirtokosokkal is, de a téma egyre inkább, idővel pedig kizárólag csak a filoxéra elleni védekezés volt. Heves megyében először az Egri Népújság 1872. március 20-i számában jelenik meg ismertetés a filoxéráról Figyelmeztetés a szőlős gazdáknak címmel.

8 Lapjában, a Gyöngyös nevű újságban 1874. december 26-án írt cikket Csomor a vész ausztriai megjelenéséről. Közben országszerte fokozódik a figyelem a vész iránt. Szakemberek vizsgálják a védekezés lehetőségét. Csomor Kálmán is kiterjedt levelezést folytat a távolabbi szőlővidékek neves szőlőtermelőivel. Még Herman Ottót, nagy tudósunkat is levéllel keresi fel, hogy tanácsait kérje a védekezésre, akitől 1880-ban választ is kap. Az egri előadása után Gyöngyösre is elhívta őt.

4 A szőlősgazdák, miközben borzadva hallják a filoxéra országos terjedésének hírét, alig tesznek ellene valamit. Titokban abban reménykednek, a vész elkerüli a környéket. 1883-ig mindössze tíz, a talaj vegyszerezéséhez alkalmas kézi fecskendőt szereztek be, és csak két nagy szőlőgazdaságban használták állandó talajfcrtőtlenítéshez.

10 Egyelőre mentesek Heves szőlővidékci a vésztől, ezért 1883-ban Gyöngyös vidékéről még hat vármegyébe szállítanak egészséges szőlővesszőt. Az év legkésőbbi szállítmánya az alispán november 24-i engedélye alapján indulhatott Gönczy Pál gyöngyösi és visontai 5. Л Magyar Korona országainak 1901. évi mezőgazdasági termelése, 9. 6. Gyöngyös városának becsületes tanácsa elhatározta . . . , 1984. 109., 110., 172., 290. 7. MOLNÁR József, 1963. 10. 8. GY. M.: „E rovar oly hirtelen szaporodik, és oly gyorsan pusztít, hogy igen rövid idő alatt egész szőlőhegyeket tesz semmivé." Egri Népújság, 1872. márc. 20., 103. 9. MOLNÁR József, 1964. 56. 10. GYVT VB MGO A Heves Vármegyei Gazdasági Egyesület iratai a Phylloxera című köteg, 4. (A továbbiakban HVGE.) 144