Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai

szeti és műemléki kutatás szempontjából előremutató volt Rómer két másik, az egri ülésen elhangzott hozzászólása is. Az őskori telepek kutatásának szempontjából fontosnak tartotta Magyarország vízrajzi térképének elkészítését és használatát. A földvárkutatás kapcsán előadást tartott egy Nógrád (Ó-básthi) határában fekvő őskori földvárról, egy úgynevezett pogány várról és annak természeti környezetéről. Ehhez az előadáshoz szólt hozzá Udvardy László, aki felhívta a jelenlevők figyelmét a Felsőtárkány feletti földvárra, pogány várra. Az ez idő tájt meginduló múzeumi és régészeti társulati alapítások eszméje Heves megyében nem vert gyökeret, a régészeti anyag magángyűjtők kezében összpontosult, illetve az érseki lyceum régiségggyűjteményébe kerültek alkalomszerűen darabok. A legjelentősebb magángyűjtemények közül Plank Ferencet és Ipolyi Arnoldét tekintette meg az ülés közönsége; ezek anyagát is leírta Rómer publikációiban vagy kéziratos jegyzeteiben. Rómer Flóris 1868-tól a pesti egyetemen a régiségtan egyetemi tanára, 1869-től a Nemzeti Múzeum Régiségtárának őre lett. Külföldi útjai, jelentős ásatásai, tudományszervező, múzeumalapító ténykedése mellett életének jelentős állomása a VIII. Nemzetközi ősrégészeti és Anthropológiai Kongresszus budapesti megszervezése (1876) és a Compte Rendu köteteinek megjelentetése. 1877-ben lemondott fővárosi nyilvános állásairól, nagyváradi kanonokká nevezték ki; 1889. március 18-án itt halt meg. Életéről több rövid leírás született, értékelték munkásságának különböző vonatkozásait,

4 de életművének nincs új összefoglaló feldolgozása, hagyatékában találhatók még kiadatlan kéziratok, levelek, jegyzőkönyvek. Rómer tervszerűen járta az országot, volt néhány külföldi városban, sokat kutatott, mindent megfigyelt, lejegyzett, amit régészeti, építészettörténeti és művészettörténeti, esetleg történeti és természettudományos szempontból fontosnak tartott. Publikációinak nagy része az általa indított és szerkesztett folyóiratokban - Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (1861-68), Archaeológiai Értesítő (1868-72), Archaeológiai Közlemények (1864-73) -, önálló köteteiben és a különböző napi- és hetilapokban jelent meg. A kiadatlan kéziratos hagyaték töredékes voltában is értékes forrásanyag, mert az általa leírt tárgyak egy része elveszett, az építészeti emlékeket lerombolták vagy átépítették stb. A jegyzőkönyveket és a ránk maradt iratok nagy részét - a levelezése kivételével - az Országos Műemléki Felügyelőség Könyvtára őrzi. A jegyzőkönyvek teljes terjedelmükben feldolgozatlanok, bár fontosságukat többen felimerték, egyes részleteit publikálták már.

5 Az eredetileg 46 kötetből 5 db elveszett, a 45. kötet a Királyi Katholikus Főgimnáziumban és az egyetemen töltött éveinek tanári feljegyzéseit tartalmazza, a 46. pedig hiányos bibliográfiát ad jegyzőkönyveinek tartalmáról. A kisméretű kötetekben Rómer a különböző útjain, ásatásain tapasztaltakat naplószerűen jegyzetelte ki önmaga számára. Ezek a rendkívül 4. Többek között a Régészeti Dolgozatok 1958. tanulmányai: BANNER János 1-23.; BÓNA István 23-33.; KANOZSAY Margit 33-45.; LÁSZLÓ Gyula 45-49.; ERDÉLYI Gizella 4957.; OROSZLÁN Zoltán 57-71.; BANNER János 1959. 7-23., 1965/a 411-12., 1965/b 142145.; KŐHEGYI Mihály 1965. 555-556., 1967. 195-217., 1970. 245-261., 1971. 275-293.; KŐHEGYI Mihály-RÁKÓCZY Katalin 1966. 201-214., 1968. 141-162., 1969. 143-161.; KANOZSAY Margit 1966. 215-222.; TOMBOR Ilona 1969. 207-211.; SZ. MÁTÉ Márta 1974. 283-346. Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos. Egyház, műveltség, történetírás. (Válogatta és sajtó alá rendezte ROTTLER Ferenc) Történetírók Tára Bp. 1981. 5. TOMBOR Ilona 1954. 276-278.; ERDÉLYI Gizella 1958. 49-57.; SEMSEY Andor 1959. 129-134.; G. SÁNDOR Mária 1960. 7-10.; JAKABBFY Imre-KOVÁCS Tibor 1978. 242.; Bolla Veronika szakmérnöki dolgozata (kézirat) Rómer Flóris magyarországi útjait topográfiai szempontból, katalógusszerűen dolgozza fel, feltüntetve a helyeket, ahol járt. Megjelent SODOR Alajos bevezetőjével 1980.; D. MATUZ Edit 1986-1. 31-48. 90