Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai

vázlatos, a magyar mellett helyenként németül, franciául, latinul írott füzetkék emlékeztetőül szolgáltak későbbi cikkeihez. Forrásértékük nemcsak azért jelentős, mert teljes publikálásukra nem került sor, hanem azért is, mert a leírás mellett Rómer több helyen rajzban rögzítette a korabeli műemléki állapotokat, az általa látott vagy feltárt régészeti objektumokat, tárgyakat. Harminc év tapasztalatait, 1858-tól 1888-ig ölelik fel ezek a füzetecskék. Cikkünkben kéziratos jegyzőkönyveinek és a hagyatéknak Heves megyére vonatkozó régészeti és művészettörténeti adatait közöljük. Idézőjelbe tettük a forrásokat, és a jegyzetekben kiegészítettük a Rómer által publikált adatokkal, illetve felhasználásukkal. A Rómer korabeli Heves vármegye (ill. Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesített vármegye) helységeinek egy része ma Nógrád, Szolnok vagy Borsod megyéhez tartozik; a mai Heves megye területére esnek helységek a korabeli Borsod vármegyéből, ezért cikkünkben nagyobb területet ölelünk fel, több helység adatait ismertetjük, mint amit a mai megyehatár megszab.

6 Heves megyére vonatkozóan a legtöbb feljegyzést a jegyzőkönyvek XXV. kötete tartalmazta, amely az évek során elveszett. Szerencsénkre Rómer alapos munkát végzett, külön kartonokra kijegyzetelte a jegyzőkönyvek anyagát, így a XXV. kötet feljegyzései a hagyatéki anyag XVII. csomagjának 387. sorozatú iratain olvashatók. Ide sorolhatóak Bakta, Bodony, Dorogháza, Erdőkövesd, Felsőtárkány, Istvánháza, Recsk, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Sirok és Szék adatai. Az V. kötet 1862-ben készült, Maconka, Pásztó, Tiribes adatait, a XI. kötet 1862-63ból Hatvan adatait, a XIV. kötet 1864-ből_Bura, Egerfarmos, Erdőtelek, Felsőtárkány, Heves, Tiszaszőlős, Verpelét adatait tartalmazza. A XXII. kötet 1866-ban készült, Egerről és Szihalomról, a XXVII. kötetben (1869) pedig Fegyvernekről találunk feljegyzéseket. A XXXV. kötet 1871-ből Tarnaőrsről, Tiszaföldvárról és Visznekről, a XXXIX. kötet 1875-ből Hatvanról tudósít bennünket. A hagyatéki anyagban a jegyzőkönyvek, a hazai műemlékek kijegyzetelt adatain túl megtaláljuk azokat a papírra vetett sorokat, amelyek régészeti, földrajzi, történeti jellegű olvasmányai közben ötlöttek Rómer eszébe. Itt gyűjtötték össze a kéziratban maradt cikkeit, egyetemi előadásainak anyagát, térképeket, rajzait stb.

7 Heves megyére vonatkozó adalékokat a XVII. csomag 387. jelzésű iratai mellett a 380. számú és az 50/b jelzésű iratok, valamint a XXXI. csomag 625. számú iratai tartalmaznak. A Heves megye műemlékei I—III. kötetek egyes cikkei - az Egerfarmosról, Kompokról, Recskről szólók - közlik Rómer feljegyzéseit, ezekre csak hivatkozunk cikkünkben. Az utalásképpen megemlített jegyzeteket - Heves, Visznek - szó szerint idézzük, ezek, az új adatokkal együtt reméljük, hogy bővítik Heves megyéről kialakult képünket, újabb adalékot szolgáltatva egy-egy helység vagy épület kutatástörténeti képéhez.

8 6. Heves és külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása: Eger 1868. térképmelléklete alapján. 7. Magyarország műemlékeinek általános irodalma. Magyarország műemlékei I—II. (Szerk. FORSTER Gyula), Budapest 1905., 1906. 8. Heves megye műemlékei I—III. /Magyarország műemléki topográfiája VII-IX., Bp. 1969., 1972., 1978.) és Nógrád megye műemlékei (Magyarország műemléki topográfiája III. Bp., 1954.) egyes helységekre vonatkozó szócikkei feldolgozzák a települések történetét, leírják az ott található műemlékeket és megadják az irodalmat, mi ezekre csak abban az esetben térünk ki, ha felhasználják vagy említik Rómer feljegyzéseit. 91