Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Draskóczy István: Bene vára és a település története a XIII–XV. században az írott források tükrében

Ajnácskővel azonos sorsú Bene is ekkor lett Zsigmond feleségéé. Talán még-Ajnácskőhöz hasonlóan - a várkapitány személye sem változott. Tény, hogy később Benét Berzeviczi Pohárnok István (aki 1424-ben itt várnagy) vette zálogba.

58 A benei erődítményről utoljára János prépost, királynéi kancellár leveléből értesülünk. Az iratban többek között arról tájékoztatta Csetneki Lászlót, a budafelhévízi keresztes konvent kormányzóját, hogy „Litteras Donnyni super restitutione castri Bene et aliarum tenutarum reginalium et Signum dandum castellano" Héthársi Jánosnál találja meg. Az oklevél dátumából az év lemaradt, csak a napot tudjuk megállapítani: július 6-án állították ki ezt a szempontunkból becses oklevelet. Bónis György és legutóbb Kumorovitz L. Bernát az okmányra utólag rávezetett dátumot elfogadva, 1430 körülire keltezte ezt a levelet. Engel Pál 1424. július 6-ában állapította meg a dátumot.

59 Hat év tehát a két megoldás között a különbség. Mivel a benei vár története szempontjából nem közömbös, hogy János prépost mikor írta ezt a levelet, érdemes nekünk is megpróbálkoznunk az év meghatározásával. A levél születésének a körülményeiről semmi bizonyosat sem tudunk. Vessünk egy pillantást az okmányban szereplő személyekre. Héthársi János budai polgár volt. Sokszor vállalt kincstári hivatalt, a harmincadispán, a pénz- és bányakamaraispán tisztét töltötte be. Volt óbudai és solymári várnagy, királynéi kunok ispánja. Hiteleket szerzett a királyi pár számára, adósságaik kifizetésében működött közre.

60 Ugyancsak az uralkodóház kedvelt hívei közé számított Csetneki László, aki részt vett a konstanzi zsinaton. Az esztergom-szentgyörgymezei prépostot Zsigmond 1424. június 15-én a budafelhévízi és esztergomi keresztes konvent kormányzóságával bízták meg.

61 Feladata az volt, hogy a keresztesek szétszóródott birtokait visszaperelje. Ettől az időponttól kezdve eme két konvent kormányzójának a címével tűnik fel a kor dokumentumaiban. Szolgálatait 1427-ben azzal jutalmazta a király, hogy neki ígérte az első megüresedő hazai püspökséget.

62 Nemcsak az uralkodó, hanem a királyné is igénybe vette szolgálatait. 1426. november 29-én kelt levele szerint a pozsonyiak a Borbálának járó újévi ajándékot Csetneki László kezeihez tartoznak lefizetni. 1428 szeptemberében Zsigmond nejének egy oklevelét, amelyet Óbudán adott ki, pecsétje távolléte miatt, Csetneki pecsétjével hitelesített. Mind 1426-ban, mind pedig 1428-ban a budafelhévízi keresztes konvent kormányzójának mondták, ö egyébként még saját birtokügyeiben is ezt a címét használta.

63 A királynéhez való kapcsolata csak akkor vált szorosabbá, amikor az uralkodó hitvesének a kancellárja lett. E^ső adatunk erre 1430. április 9-én kelt. 1431. július 10-én királynéi főkancellár a címe, s ugyanezzel a titulussal jelent meg egy 1435. október 11-én kiadott okmányban. 1435. december 16-án már egykori helyettese, Vencel esztergom-szenttamási prépost töltötte be ezt a tisztséget, aki még Erzsébetet is szolgálta később. Csetneki tehát legkésőbb 1435 végén megvált hivatalától. Érdekes módon, 58. Királynéi birtokokra WENZEL Gusztáv 1863. 269. 1427-ben a király lemondott arról, hogy a Zólyom megyében fekvő királynéi várak parancsnokait kinevezze DL. 38286., Mályusz Elemér 1984. 72-73., ENGEL Pál 1977. 74. 59. BÓNIS Gvörgy 1971. 147., KUMOROVITZ L. Bernát 1987. III. 975. ENGEL Pál 1977. 74., DL. 1229Ö. 60. KUBINYI András 1971. 87-89., KUBINYI András 1967. 242-246., ENGEL Pál 1977. 74., Katona: Hist. Grit. XII. 562., MÁLYUSZ Elemér 1984. 172-173. 61. DF. 265276 MÁLYUSZ Elemér 1958.119. 62. DL. 11631., DL. 12123., DL. 12333., DL. 59152., DF. 265277, NÉMETHY Lajos 1883. 40., DL. 11904., MÁLYUSZ Elemér 1984. 221., BÓNIS György 1971.147. 63. DF. 239466., DF. 249904. ; birtokügyeire: FEJÉR György 1829-1844. XII. 163., X/8.607., DL. 12062., DL. 12071., DL. 12100., DL. 12110. 73