Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Draskóczy István: Bene vára és a település története a XIII–XV. században az írott források tükrében

kancellársága ellenére a dokumentumok többsége ebben az öt évben a kormányzói címét használta.

64 Érdekes János prépost személye. Először 1415. december 8-án kerül a szemünk elé, amikor János esztergomi érsek a korponai plébánosságban erősítette meg őt. Ekkor már székesfehérvári és pécsi kanonok, királynéi alkancellár volt. Bizonyára abban, hogy a város polgárai plébánosukká választották, nem kis szerepe volt a királynénak. Borbála alkancelláraként többször találkozunk vele. A pápa 1426 márciusa előtt nevezhette ki a pécsi várban lévő Szent János egyház prépostjává. V. Márton ugyanis 1426. március 26-án intézkedett a Korponai János lemondása után megüresedett székesfehérvári kanonoki hely betöltéséről. Már új méltóságában tűnik fel Borbála 1427. szeptember 12-i oklevelében. Ekkor a királyné arra utasította a körmöcbányaiakat, hogy az újévi ajándékot udvari kancellárja, János prépost kezeibe adják. János útra is kelt, magával vive úrnője pecsétjét. November 30-án még mindig távol volt, úgyhogy Borbála még mindig nem tudta hitelesítő eszközét használni. Láttuk, ilyesmi máskor is előfordult. Oklevelünk egyben arra mutat rá, hogy a királyné környezetében szigorúan vett hivatali tevékenységről nem beszélhetünk. Borbála belső híveit, legyen az épp a számára oly fontos írószerv vezetője, gazdasági ügyekben is igénybe vette. Hosszabb időre elküldte ügyei intézésére. Ekkor alkalmanként előfordult, hogy a pecsét sem maradt a királynénál.

65 Sajnos Korponai Jánosra több adatot nem sikerült összegyűjtenünk. Láttuk, Csetneki kancellárságát csak egy 1430. április 9-én kiadott oklevél említi először. Mivel okmányunkban nem ő a kancellár, következésképpen az általunk elemzett levelet nem 1430. július 6-án írták. János prépost 1429/30 táján halhatott meg, miután hosszú éveken át szolgálta hűségesen úrnőjét. Funkcióját ekkor vehette át Csetneki. 1431. május 10-én Mátyásnak hívták a korponai plébánost.

65/a Fontos lenne pontosan tudni, hogy János zágrábi püspök, királyi főkancellár mikor vált meg a királynéi kancellári címtől. Nem tudjuk, hogy ennek a címnek Borbála körüli feltűnése kapcsolatba hozható-e azzal, hogy az uralkodó végleg kibékült a nejével. Ha igen, akkor a fenti levelet 1427. július 6. és 1429. július 6. közötti időszakra helyezhetjük. Ha azonban nem, akkor a keltezés idejét 1426-ig kell visszavezetnünk, amíg újabb adat elő nem kerül. Ez az általunk 1426. július 6. és 1429. július 6. közé datált oklevél az utolsó híradás a benei erődítményről. A régészeti kutatás a Várbércen Zsigmond király Quartlingjára akadt. Mint tudjuk, ezt a pénzfajtát az uralkodó 1430-ban vezette be, és haláláig érvényben volt.

66 Az uradalmat 1435 előtt Berzeviczi Pohárnok István és Berzeviczi Detre 2000 forintért zálogba vették. 1435-ben Zsigmond Rozgonyi Péter egri püspököt és Rozgonyi István temesi ispánt arra hatalmazta fel, hogy a birtokokat kiválthassák a zálogból, és az általuk a királynak kölcsönadott pénz fejében, összesen 4100 forintért, birtokolhassák őket, amíg az uralkodó ki nem váltja. 1438-ban az összeget Albert még tovább növelte. Néhány nappal később, 1438. március 26-án ő, április 4-én pedig a felesége örökadományként a két Rozgonyinak ajándékozta ezeket a javakat. Péter és István, akik a család úgynevezett idősebb ágához tartoztak, az adományt kiterjesztet64. DL. 12233. DL. 12404., DL. 8865., DL. 15681., DF. 212980., FRAKNÓI Vilmos 1896-1907. 79., DL. 12385., DL. 12389., FEJÉR György 1829-1844. XII. 638-39. 65. DL. 43322., FEJÉR György 1829-1844. X/8. 582., DF. 283558., HÁZI Jenő 1921-1943. 1/2. 125., 342., 348., 349., FEJÉR György 1829-1844. X/8. 608-609., LUKCSICS Pál 1931-1938. I. 851. sz. 870., FRAKNÓI Vilmos 1896-1907.

1. 54., 55., DF. 249912. 65/a DF. 283563., LUKCSICS Pál 1931-1938. II. 59. sz. 66. HUSZÁR Lajos 1958. 80., POHL Artúr 1967-1968. 48. 74