Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Draskóczy István: Bene vára és a település története a XIII–XV. században az írott források tükrében

Draskóczy István BENE VÁRA ÉS A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE A XIII-XV. SZÁZADBAN AZ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN Bent a Mátra hegyei között, távol a falvaktól, a Bene patak (vagy ahogy az alsó szakaszán nevezik - a Sár) fölé emelkedő andezit lapályon épült fel a vár. Az egykori erősség helyét ma Várbércnek hívják. Akkor, amikor a Bene név először feltűnik az írott forrásokban, eme elnevezés alatt az Abasártól a Mátra gerincéig terjedő jókora területet értették. Gyöngyöstarján 1275. évi nevezetes határjárásában ezt a területet még Gyöngyöshöz számították. Bene neve először a Mátra vidékén tekintélyes birtokokkal rendelkező Aba nembeli Csobánka-ág 1301. évi osztálylevelében fordul elő. Ebből az oklevélből megtudjuk, hogy Gyöngyös szántóföldjei már Benéig nyúltak, míg Bene falu lakói a solymosi határ közelében termesztettek gabonát. 1341-ben és 1363-ban Bene határai felnyúltak Galyatetőig.' Kelet felé a faluhoz tartozó terület végső pontjának a Kékest tartották. 1304ben ugyanis egy oklevél leírta azoknak a földeknek a határait, amelyeket az alapítók - Csobánka-ágbeli Pál, Sámuel és Dávid - a veresmarti pálos kolostornak adtak. Az okmányból megtudjuk, hogy Veresmartot Bene földjéből szakították ki. Mindaz, amit a határjárás leírt, Benéhez tartózott. Veresmart földterülete a kápolna, a Zylbukus nevű rész, a Mátra csúcsa~(Kékes), a Veresmarti-völgy (ma Vizeskesző), a Sárvíz és a Sárhegy közötti területet foglalta magában. A Vizeskesző és a Bene folyócska völgye a mai Veresmart fölött szűkül össze. A szoros csak Mátrafüred tájékán szélesedik ki ismét, majd a benei vár felé újból elkeskenyedik. Esése ekkor meredekké válik. Azok számára, akik a patak mentén dél felől haladtak északnak, megtelepedésül önként kínálkozott a völgytorok előtti tágas térség, s csak ennek megszállása után vállalkozhattak arra, hogy behatoljanak a Mátra rengetegébe. Ezen a még csak lapályos, dimbes-dombos, a tulajdonképpeni hegyvidék lábánál fekvő tájon alakult ki Sár, és itt (nem pedig a forrásokban feltűnő későbbi helyén) keletkezhetett a Mátra gerincéig terjedő erdős vidéknek nevet adó első Bene telepecske is. A már említett 1304. évi veresmarti határjárásból ugyanis kiderül, hogy a szoros előtti keskeny sávot, amely a Sárhegy tövében feküdt, nem Sárhoz számították, ahogy azt a földrajzi környezet alapján gondolnánk, hanem Benéhez, amelynek a területe jórészt a Mátra hegyei közé esett.

2 Ugyanakkor a megadott határjelek azt mutatják, hogy eme lapály nagyobb részét Sár foglalta el. Ahhoz, hogy a falu és a vár alakulását jobban megértsük, érdemes a patak mellékének a települési és birtoklási viszonyait jobban megismernünk. A régészeti adatok a táj korai megszállását mutatják.

3 Ezt sejtetik a helynevek is. Bene, Visonta, Ugra, Detk. 1. MOLNÁR József 1963. 23.; NAGY Imre-TASNÁDI NAGY Gyula (szerk.) 1878-1920. I. 3-5., IV. 207; 57077, 73464, 73467. sz. 1735-ös térkép: HML. XII-3/a. 328. rsz. f. ЕЕ. 520. 2. DL. 73468. QL. Pálos térképek. S. 86. Nr. 61., 64., 68. 3. SZABÓ J. Győző 1984. 34., KOVÁCS Béla 1975. 9., RF. 1969. 59. 1973. 78., 1980. 75. 57