Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Draskóczy István: Bene vára és a település története a XIII–XV. században az írott források tükrében

Fügéd, a távolabb fekvő Markaz, Domoszló, Adács, Györk, Karácsond, Erk és Zaránk személyekről kapták a nevüket. Ez a helynévadási mód a magyar földrajzi nevek korai korszakára jellemző. Markaz és a Domoszló elnevezés egy XI. század végi datálású okmányban tűnik fel először. A többi település, az okleveles gyakorlat terjedésével, legkésőbb a XIV. század elején tűnik fel a forrásokban, így bizonyosan Árpád-koriaknak (annak is inkább az első felére, mint a végére) kell tartanunk őket. Sajnos egyelőre adatok hiányában a megtelepedés folyamatát nem tudjuk pontosan leírni.

4 Ennél többet tudunk mondani Sár (Abasár) kialakulásáról. Mint közismert, Aba Sámuel király itt alapított bencés apátságot. A régészeti kutatások a mai Bolttetőn tárták fel ennek a monostornak a maradványait. Tőle mintegy 1300 méterre, a Pétermái nevű határrészen egy XI. századi templom nyomaira bukkantak, amit a régészeti leletek tanúsága szerint még a XVII. században is használtak. Az egyik XVIII. századi térképen Szt. Petronilla egyházának nevezték a romjait. Szabó J. Győző szerint itt kereshetjük a középkori falu első templomát. Ugyanakkor a község mai plébániatemploma is középkori eredetű.

5 A régészeti emlékek és az írott adatok egyaránt azt mutatják, hogy a XI. század közepén a táj legjelentősebb helye volt Abasár. A község nevét (Sár) Kiss Lajos a személynévi névadási gyakorlatból vezette le.

6 Ugyanakkor a szakirodalom a „Sár" összetételű földrajzi neveinket (Sárvár, Sárvíz, Sárköz, Sárd) az ótörök eredetű „sár" jövevényszavunkból magyarázza, amely víztől felhígult földet, mocsaras folyóvizet jelölt.

7 Azt is tudjuk, hogy ha egy nép valahol megtelepszik, leghamarabb a földrajzi adottságokkal ismerkedik meg. A folyók, a patakok mellékét szállják meg először, ezek fogják adni a tájékozódási pontokat. így természetes, hogy a vízfolyások kapnak elsőnek nevet. Ha a helység és a mellette lévő patak, folyócska neve azonos, az esetek többségében - különösen ha a vízfolyás több települést is érintett - a vízé az elsőbbség, és ezt a nevet kapta meg a partján kialakult települések egyike-másika. Ugyanis a víz alapján tarthatták nyilván és különíthették el a legegyszerűbben a körülötte lévő tájat a távolabbi vidékektől akkor, amikor szilárd települések még nem alakultak ki az adott patak mentén.

8 Érdemes számba vennünk a Bene patak középkori elnevezéseit. 1301ben egyszerűen Benének hívták azt a darabját, ahol a falu feküdt, és ahova a malmok települtek. Három évvel később, 1304-ben Sárvíznek nevezték. Ez a névforma azért érdekes, mert a folyócska egy olyan szakaszát hívták így, amely a veresmarti pálos kolostor alapításáig Benéhez tartozó területen folyt keresztül. Mint tudjuk, Veresmartot Benéből szakították ki. 1377-ben a pataknak Fügéd tájékára eső darabja a „Sarvyze" nevet viselte. Ugyanezt a részt egy 1399-ben kiadott okmány Sárnak mondta. 1406-ban az Abasár és Visonta közé eső szakasz Sárvízként tűnik a szemünk elé.

9 Szórványos 4. KISS Lajos 1980. MAKKAI László 1947. 112., KRISTÓ Gyula 1976. passim., GYÖRFFY György 1963. III. passim. 5. KOVÁCS Béla 1966. 73.; RF. 1969. 53., 1973. 78., 1980. 75., SZABÓ J. Győző 1984. 33., 65., Mindenszentek tiszteletére szentelték fel a Zagyva mellett. Heves és Külső-Szolnok megyék határán fekvő Sáron (Gibártsár) lévő templomot (FEJÉR György 1829-1844. IX./6. 20., Hevesi regeszták, DL. 28819., DL. 46353. KELLEMESIMELCZER István 1890.27-29). így véleményünk szerint Szabó János Győző feltevése, hogy a Pétermálon feltárt egyház titulusa Mindenszentek lenne, még további kutatást igényel. Vö. GYÖRFFY György 1963. III. 130. 6. KISS Lajos 1980. 36. 7. TESZ. III. 488-489., PAIS Dezső 1926. 136., PAIS Dezső 1929. 350., BÁRCZI Géza 1941. 264. 8. MELICH János 1916. 331-332., HADROVICS László 1931. 408., KNIEZSA István 1942. 3., BENKÖ Loránd 1947.259., BÁRCZI Géza 1951. 65. 9. NAGY Imre-TASNÁDI NAGY Gyula (szerk.) 1878-1920.

1.5., DL. 6414., MÁLYUSZ Elemér 1951-1958.

1. 5965. sz., MÁLYUSZ Elemér 1951-1958. II. 4528. sz., 1783-ban. Sárvíz a neve (GyK. 1938.25.) 58