Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Dankó Imre: A vízgazdálkodás és a népi építkezés összefüggései

különösen fontos Bakó Ferenc azon elvi álláspontja, ami a népi építkezés vizsgálatában erőteljesen érvényesíteni kívánja a történeti-társadalmi szempontokat. Említett tanulmánya végén ezt írta: „A közölt műszaki ismeretek mellé a mélyebb történeti háttér a gazdálkodás és a társadalom, sőt vele összefüggésben a teljes élet jelenségei elválaszthatatlanul odatartoznak."

6 Úgy, ahogy azt már Vajkai Aurél is kifejtette módszertani összefoglalásában: a háznak az emberek és a társadalomhoz való viszonyát kell vizsgálnunk.

6/a Aminek megfelelően Nagy Benjamin egy nagyvisnyói ház vizsgálatával igazolta a társadalmi szervezet befolyását a palóc falu építkezésére.

6/b Mind a felsorolt, mind pedig a fel nem sorolt kutatások-feldolgozások kiemelték a tűzhely meghatározó jelentőségét az egész épület, a ház szempontjából. Nyomukban általánossá vált az a nézet, hogy a tűzhely minősége minősíti az építkezést és hogy leginkább vet fényt az építkezés korára (idejére), az építők gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyaira.

7 A házba bevitt tűznek, a tűzhelynek, mint közösségteremtő- és kifejező tárgynak, berendezésnek is rendkívül nagy szerepe van, ahogy arról Bartha Elek rövid, a házkultuszról szóló összefoglalásában is olvashatunk.

8 Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között kutatóink a ház különböző részei közül leginkább a tűzhely kérdéseit vették szemügyre és igyekeztek megválaszolni. Mellette sok más, egyébként ugyancsak fontos részlet kevésbé jelentőssé vált, és feléjük kisebb figyelem fordult népi építészetünk kutatása, feldolgozása közben. Áttekintve a magyar népi építészet irodalmát, úgy véljük, hogy ilyen fontos, ám kevéssé kutatott kérdés az építkezés, a házépítés és a víz, a népi építészet és a vízgazdálkodás viszonya, illetőleg a vízhasználat tárgyköre, annak ellenére, hogy mind a településtörténettel, mind pedig a népi építészettel foglalkozó összefoglalások, de a résztanulmányok is, sőt egy sor adatközlés is tárgyalja a víz jelentőségét az építkezés szempontjából, vázolja a vízgazdálkodás fontosságát, a vízhasználat módjait. Magunk sem kívánunk ezúttal részletekbe menően foglalkozni a vízgazdálkodás és építkezés nagyon is sokrétű kapcsolatának bemutatásával. Már csak terjedelmi okok, korlátok miatt sem. Hanem az építkezés és a vízhasználat nagy kérdéskomplexumából csupán egy kis mozzanatra hívjuk fel a figyelmet. Mégpedig a lakóházépítés a víz, a lakáshasználat és a víz viszonyáról, illetve az utóbbi időben különösen nagy hangsúlyt kapott háznedvesség, falnedvesség kérdéseiről kívánunk vázlatosan képet adni. Mégpedig csak az építményszigetelés általános elterjedése előtti időkben. A régi, hagyományos módon épített házak ellen emelt mai, főleg szociális indítékú és közegészségügyi vonatkozású vádak, kifogások legjelentősebbje az, hogy ezek az építmények nedvesek, vizesek, s mint ilyenek, egészségtelenek voltak. Számos népbetegség, köztük a tüdőtuberkolózis melegágyai.

9 Erre az el nem hanyagolandó szempontra már korábban is rámutattak és a különféle indíttatású gazdasági és társadalmi reformelképzelések rendre hangsúlyozták, hogy a lakóházakat szárazzá és egészségessé kell tenni.

10 így nyilatkozott erről a kérdésről 1925-ben a látszatreformokat propagáló hivatalos szociálpolitika is.

11 6. BAKÓ Ferenc 1969. 451. 6/a. VAJKAI Aurél 1948. 5. 6/b. NAGY Benjamin 1960. 79-80. 7. BAKÓ Ferenc 1975. 217-285; 113-137.; BÁTKY Zsigmond 1930.; GUNDA Béla 1936. 183210.; KOSA László 1970. 81-96.; LUKÁCS László 1982. 133-157.; I. SÁNDOR Ildikó 1977 375-398.; VISKI Károly 1931. 16-27. Vö.: BODROGI Tibor (szerk.) 1978. 8. BARTHA Elek 1984. 51-53. 9. SZÁNDÓ Menyhért 1915. 10. KISS Géza 1937. 23-33.; KIS Lajos én. 155-170.; KÖRMENDI Klára 1976. 223-232.; VÖRÖS Károly 1980.135-153.; Vö.: KOVÁCS Emese 1978. 173-200. 11. BENE Lajos 1925. 9-12. 258