Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Dankó Imre: A vízgazdálkodás és a népi építkezés összefüggései

Dankó Imre A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A NÉPI ÉPÍTKEZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A népi építkezés a néprajzi tárgykörök között köztudottan a leginkább kutatott terület. A sok, szerteágazó feldolgozás a népi építkezés különböző kérdéseivel, sőt részletkérdéseivel és a tárgykör egészével is igen sokféle megközelítéssel, számos szempont figyelembevételével foglalkozott. Úgy, ahogy erről legtömörebben egyrészt a Magyar Néprajzi Lexikon építőanyag (Barth János), népi építkezés (Filep Antal) címszavai, illetőleg Barabás Jenő-Gilyén Nándor nagyszerű, alapos bibliográfiával ellátott Vezérfonal népi építészetünk kutatásához című munkája is tájékoztat.

1 Másrészt, ahogy Bátky Zsigmond rendszerezte az idevonatkozó tudnivalókat a Magyarság Néprajzában, amihez azután a kiadása óta eltelt közel fél évszázad alatt számos kutatónk újabb és újabb adalékokat fűzött. A népi építészet kérdéseit egy bizonyos területen, kis- vagy nagytájon, sőt, gyakran újabb rendszerezésekkel próbálkoztak, mint legutóbb is Balassa M. Iván tette a különböző tudományágak olykor nehezen összehangolható eredményeinek felhasználásával A magyar parasztház évszázadai című munkájában.

2 A Magyarság Néprajza és A magyar parasztház évszázadai megjelenése közti időszak intenzív építészetkutatása gyakran támasztott elvi, módszertani követelményeket is, és tett kritikai megjegyzéseket a kutatások-feldolgozások eredményes továbbvitele érdekében. Mint például Gunda Béla is, több, itt most csak Л magyar népi építkezés kutatása a két világháború között és annak kritikája, valamint A népi építkezés kutatásának módszere, 1945-ben megjelent tanulmányaiban tette.

3 De jelentős mértékben növekedett azon kutatók és kutatások száma is, akik az irodalomból megismert korszerű követelményeknek, módszereknek megfelelően részben az elméleti kérdéseket, részben pedig a konkrét népi építészeti viszonyokat egy-egy táj vagy település alapos ismeretében próbálták tisztázni, illetőleg a lokális adatok, kutatási eredmények általánosításával, azoknak a magyar néprajzi kutatás egészének rendszerébe való beillesztésével törekedtek előbbre jutni.

4 A magyar néprajztudomány ezen munkásai közé tartozik Bakó Ferenc is, akinek sokoldalú munkásságát talán legjobban a népi építészet kutatása, a Mátraalja, a Bükk-vidék, a Palócföld, Eger vidéke ilyen irányultságú kutató és feldolgozó tevékenysége határozza meg. Legjobban kitetszik ez abból a nagyszabású tanulmányból, ami Település, népi építkezés címmel annak idején a Heves megye műemlékei című monográfia első kötetében jelent meg.

5 Számunkra, amikor a népi építkezés és a vízgazdálkodás kapcsolatának egy szerény részére kívánjuk a figyelmet felhívni, 1. BÁRTH János 1977. 698.; FILEP Antal 1980. 717-719.; Vö.: BARABÁS Jenó-GILYÉN Nándor 1979. 2. BÁTKY Zsigmond é. n. 124-245.; BALASSA M. Iván 1985. 3. GUNDA Béla 1954. a. 73-102.; 1954. b. 373-408. 4. VARGHA László 1955/a.; 1955/b. 5. BAKÓ Ferenc 1969. 427-454.; Vö. BAKÓ Ferenc 1953. 24-86. 257