Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)
Viga Gyula: Az északmagyarországi vándormunka néprajzához (A migráció mint a domb- és hegyvidéki életmód-stratégiák része)
Viga Gyula AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÁNDORMUNKA NÉPRAJZÁHOZ (A migráció mint a domb- és hegyvidéki életmód-stratégiák része) Vándormunka és táji munkamegosztás A történeti tudományok elmúlt évtizedekben elért eredményei közül - megítélésem szerint - megkülönböztetett fontosságúak azok, amelyek a különböző korok és kultúrák belső migrációinak, a megtermelt javakkal és javakért való vándorlás elemeinek és összetevőinek, valamint a különböző kultúrák közötti migrációk egyes tényeinek feltárásával mindinkább széttördelték a tradicionális műveltség „változatlanságáról", „mozdulatlanságáról", „konzervativizmusáról" korábban meglevő képet, s ezzel nem csupán az egyes elmúlt korok, letűnt kultúrák „rangját", jelentőségét emelték magasabbra, hanem a régmúlt idők emberének mozgásterét is tágabbra rajzolták, s lényegesen több kreativitással, cselekvőkészséggel, gazdagabb alternatívákkal jellemezve, emelték a régvolt ember rangját, megélt életének „minőségét" is. Megragadható ez a régészeti kultúrák „vándorlásában", kapcsolataik kiteljesedésében, de különösen szembetűnő a középkori ember műveltségében: a változatos, sokirányú migráció összeegyeztethetetlen a jobbágy-paraszti röghöz kötöttség, elzártság s a termelési autarkia korábbi elképzeléseivel. Összeegyeztethetetlen a tradicionális kultúra vélt állandóságával, mozdulatlanságával, s a hagyományos műveltség zárt, változatlan elemekkel való modellezhctőségével is. 1 (Talán nem véletlen, hogy a különböző fokon szerveződött műveltségi csoportok egyértelmű megragadásának, körülhatárolásának lehetősége szinte mindig kicsúszik a kutatás hálójából!) A megtermelt javakkal folytatott migráció mellett, ta bizonyára a termelő gazdálkodás fellendülésétől kezdve, igen jelentős szerepet játszott a munkaerő vándorlása, vagyis a különböző eltartó képességű tájak munkaigényének és munkaerejének kiegyenlítődése, amely sajátos, olykor kontinentális méretű munkamegosztás keretei között értelmezhető. Jelentős tömegek időszakos vándorlásáról van szó, amely azonban eszközök, eljárásmódok, technikák vándorlását, terjedését is jelenti, s vele a nyelvi-kulturális érintkezés, a szellemi kultúra nagy amplitúdójú terjedését; mindennek eléggé nem hangsúlyozható szerepe volt kontinensünk különböző régióinak műveltségében. Az eltérő adottságú tájak közötti munkamigráció, a népesség jelentős tömegének távolabbi területeken való munkavállalása általános történeti és etnológiai jelenség, amely a középkor folyamán Európa számos területéről adatolható. (Bizonyára vannak hagyományai más kontinenseken is.) Bár jelentősége igazán a kapitalizmus keretei között, a bérmunka különböző formáinak általánossá válásával teljesedik ki, már a feudális röghöz kötés sem tudta megakadályozni a munkaerő vándorlását. A német A tanulmány az MTA SOROS-Alapítvány támogatásával készült. 1. SZABÓ István 1969. 237-239.; KUBINYI András 1984. 221-231. la A javak cseréjének értelmezéséhez: DANKÓ Imre 1986. 11. 221
