Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Vörös Dezső: Adatok Heves mezőváros kézművesiparának történetéhez az 1828. évi országos összeírás alapján

a házon kívül 2/4 pozsonyi mérő, 1 kapás szőlőt is magáénak mondhatott.

33 Mihics János és Varga Mátyás megszakítás nélkül dolgozó kovácsoknak házuk és ugyancsak 2/4 pozsonyi mérő, 1 kapás szőlőjük volt, de előbbi az említetteken kívül két meddő tehénnel és ugyanennyi igás- és hátaslóval, utóbbi pedig egy borjas vagy anyatehénnel és egy meddő tehénnel is rendelkezett. Petykó György a szakmát segéd nélkül, folyamatosan gyakorló szűcs szőlőjének nagysága 3/4 pozsonyi mérő, 1 1/2 kapás. Ezenkívül volt egy növendékmarhája és egy lova. A házas zsellérek közül végezetül Grisner József tíz segéddel dolgozó vezető kőművesmestert említjük, akinek szőlője nem volt, de négy igás- és hátaslovat tartott.

34 „A hazátlan zsellérek rovatába azokat jegyezték be, akiknek semmiféle ingatlanuk sem volt",

35 más tulajdonában levő, többnyire nemesi házban éltek.

36 Hevesen Pék Ferenc és Szabó János az iparral állandóan, egész éven keresztül foglalkozó szabók, Berta János és Puskás Ferenc, a mesterséget folyamatosan űző takácsok, valamint Panyik András egyedül, állandóan dolgozó asztalos, Ábrahám Jakab a szakmát egy segéddel, megszakítás nélkül gyakorló mészáros, illetve Stajner János egyedül, rendszeresen munkát végző szűcs tartoztak ide. Ábrahám három igás- és hátaslovat, Stajner pedig egy borjas vagy anyatehenet tartott.

37 Az összeírok Hevesen két honoráciort találtak. Honoráciornak nevezték a nem nemesi származású értelmiségieket. Ismételten megjegyzendő, hogy az összeírásba való felvétel alól mentesek voltak közülük azok, akik adóköteles vagyonnal nem rendelkeztek. Az egyik hevesi honorácior Hollenver József seborvos volt. Saját házában lakott, s mint mezővárosban élő orvos, állatokat is tartott: egy borjas vagy anyatehenet és egy meddő tehenet. A másik honorácior Sindelár István (János) megszakítás nélkül dolgozó ács, akinek a felesége bába volt. Saját házukban laktak, és egy borjas vagy anyatehenet tartottak.

38 A családfőt valószínűleg azért sorolták iparos létére a honoráciorok közé, mert az összeírás idején valamilyen tisztséget viselt. „Az alkalmazottak jogállásáról nem szól az összeírás, így csak annyit mondhatunk el róluk, hogy mint a páter familias családjában, illetve háztartásában élő, egyébként adófizetésre kötelezett segédeket (sodalis) vették nyilvántartásba őket."

39 „A conscriptiókból hiányzott ... az iparűzők iparból származó bevétele és adója is",

40 illetve a szőlők, tehenek, lovak után kiszámítható évi tiszta jövedelem összege. Ami a hevesi iparosoknak a XIX. század első harmadában végzett konkrét munkáját illeti, erre vonatkozóan két mester esetében van adatunk: Sindelár István (János) ácsról tudjuk, hogy az Erdőtelekhez tartozó hanyipusztai kápolnát Zwenger József egri kőművesmesterrel építi 1825-ben. 1839-40-ben pedig javítja a tarnabodi r. k. templo33. HML VII-1/a Heves 2. sz. A pozsonyi mérő mint területmérték kb. fél magyar holdnak felel meg, tehát kb. 600 D-öl (lásd: SCHNEIDER Miklós 1972. 92.). A kapás szőlő általánosan használt régi földmértéke a szőlőnek. Kiterjedése helyenként és időnként igen változó. Leggyakoribb középértéke: 250-300 D-öl (lásd: SOÓS Imre 1975. 537.). 34. HML VII-1/a Heves 2. sz. 35. BOTTLÓ Béla 1957. 255. 36. SCHNEIDER Miklós 1972. 92. 37. HML VII-1/a Heves 2. sz. 38. HML VII-1/a Heves 2. sz. 39. BOHONY Nándor 1985. 130. 40. BOHONY Nándor 1978. 539. 139