Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Vörös Dezső: Adatok Heves mezőváros kézművesiparának történetéhez az 1828. évi országos összeírás alapján

Vörös Dezső ADATOK HEVES MEZŐVÁROS KÉZMŰVESIPARÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ AZ 1828. ÉVI ORSZÁGOS ÖSSZEÍRÁS ALAPJÁN Heves az Alföld északi részén, teljesen sík vidéken fekvő település - Bél Mátyás szavaival élve - „valamikor virágzó mezőváros, az egész megye szemefénye",

1 a török uralom alatt elnéptelenedett, a hódoltság megszűnte után viszont benépesülése viszonylag gyors volt. Az 1784-87. évi népszámláláskor 2544 hevesi lakost írtak össze, így a XVIII. század végi, törvényesen egyesített Heves és Külső-Szolnok vármegyében Heves mezőváros a népesedés terén a kilencedik helyen állt. Szolnok, Eger, Gyöngyös, Pásztó, Poroszló, Tiszafüred, Törökszentmiklós és Mezőtúr rendelkeztek több lakossal. A gyors benépesedést elsősorban a viszonylagos adókedvezmény, másfelől a jó mezőgazdasági adottságok, a jó termőtalaj tette lehetővé. A régi közigazgatási jelentőségét azonban nem tudta visszaszerezni.

2 A XIX. század első felében báró Orczy László és György, gróf Szapáry József, továbbá a Radies, Németh, Bernáth és Szepesy örökösök, a Dobóczky és Freizeizen családok voltak a település földesurai,

3 s közülük egy-kettőnek a század első évtizedeiben lehetősége nyílt a majorsági gazdálkodás fejlesztésére, modern mezőgazdasági termelőeszközök alkalmazására.

4 Heves ebben az időben alapvetően agrárjellegű település. Talán mégsem érdektelen, ha az 1828. évi országos összeírás adatai alapján ezúttal az itteni kézművesipar történetével foglalkozunk.

5 Az 1828. évi összeírás a feudális korszak utolsó nagyméretű, az egész országra kiterjedő összeírása volt. „ . . . szükségessége azért merült fel, mert az állami adóterhek (elsősorban az állandó hadsereg fenntartását biztosító hadiadó és hadisegély) folyamatos emelkedése és a földbirtok változatlanul fenntartott adómentessége egyre elviselhetetlenebb teherként nehezedett a parasztságra és a városi polgárságra. Az említett két adónemet a XVIII. században az országgyűlések, illetve később a Helytartó Tanács osztotta szét az egyes megyék között. A megyék állandóan tiltakoztak ez ellen, hiszen az adóösszeg megállapítása még az 1696. évi portaösszeírás alapján 1. BÉL Mátyás 1730-1735. 91. 2. GRÚZ János 1969. 44. Grúz Jánosnak nyilván elkerülte a figyelmét, hogy az 1784-87-es népszámláláskor Poroszlónak és Tiszafürednek is több lakosa volt, mint Hevesnek. Lásd: DANYI Dezső és DÁVID Zoltán (szerk.) 1960. 66-70. 1960. 66-70. 3. BOROVSZKY Samu (szerk.) é. n. 154. 4. GRÚZ János 1969. 44. 5. Az 1828. éi országos összeírást Heves mezőváros vonatkozásában eddig senki sem elemezte. Eger és Visonta gazdaságát és társadalmát Bohony Nándor, Gyöngyösét Varga Éva vizsgálta az 1828. évi országos összeírás tükrében. BOHONY Nándor 1983; 1985; 1978; VARGA Éva 1981. Az említett munkák közül különösen Bohony Nándornak 1985-ben Egerről megjelent tanulmánya jelentett számomra igen nagy segítséget dolgozatom megírásához. 135