Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Nemes Lajos: Eger város „hegyrendészete” a XVIII. században

növekedése munkaerőhiányt eredményezett. A munkáskezekért való verseny kiküszöbölésére a munkabéreket maximálták. Ezek a limitációk gátját képezték a szabadversenyes kapitalizmus fej lődésének. 1700-tól kezdődően - a hegyrendészet részeként - megjelentek a napszámbér-limitációk. Meg kell jegyeznem, hogy az „Archivum" 3. számában „Az egri szőlőmunkások napszámbére a XVIII. század első felében"

9 címmel a napszámbér-limitációkról már jelent meg tanulmányom, ezeket tehát csak érintem jelen dolgozatomban. Tekintettel arra, hogy az 1974-ben megjelent tanulmány óta újabb adatsorokhoz sikerült hozzájutnom levéltári kutatásaim során, ezért mégsem tehetem meg, hogy ne írjak róla. Az első limiíációt 1700. június 18-án írták azcgri protocollumba. Ezt követően minden évben megszabták a szőlőmunkásoknak fizethető legmagasabb napszámbért. Ezekből az 1700-1747 közötti időszakból csak 23 év limitációi maradtak fenn, mégpedig: 1700-ból

1

", 1702-ből", 1703-ból

12

, 1704-ből

13

, 1706-ból

14

, 1708ból

15

, 1712-ből

16

, 1714-ből

17

, 1716-ból

ls

, 1717-ből

19

, 1718-ből

20

, 1719-ből

21

, 1720-ból

22

, 1723-ból

23

, 1726-ból

24

, 1727-ből

25

, 1728-ból

26

, 1729-ből

27

, 1740-ből

28

, 1741-ből

29

, 1744ből

3

", 1746-ból

31 és 1747-ből

32

. Ezek közül az 1704, 1706, 1714, 1741 és 1746. évi napszámbér-meghatározások nem szerepeltek az 1974. évi tanulmányomban. A meghatározott munkafajták körét is bővítettem, mivel a jelen dolgozat végén lévő táblázat elkészítésekor teljesen alkalmazkodtam a limitációk szövegéhez. 1700-1747 között a szőlőmunkások napszámbérét a szőlőmunkák megkezdése előtt határozták meg, a 23 évből 13 esetben márciusban. A limitációk 8 év esetében felölelték az egész évi szőlőmunka-folyamatokat, 2 évben 1718 és 1747-ben külön határozták meg a szüretig tartó és a szüreti illetve szüret utáni munkákat, 1712-ben és 1727-ben csak a szüreti munkások bérét, míg a többi esetben csak egyes munkafolyamatok pl. kapások bérét határozták meg. A bérek meghatározását közhírré tétette a magisztrátus, s így arról pontosan értesülhettek a szőlősgazdák és a napszámosok is. A meghatározott és kihirdetett béreket bejegyezték a városi protocollumokba is. 9. Archívum 3.73-81. lap. 10. Egerv. tjkv. V-l/a/1.97. p. 11. Egerv. tjkv. V-l/a/1. 187. p.; BREZNAI Imre: II. 1934. 181. lap. 12. Egerv. tjkv. V-l/a/1. 301-302. p. 13. Heves és K-Szolnok vm. ir. 1704:7. 14. Heves és K-Szolnok vm. ir. 1706:2. 15. Eger v. tjkv. V-l/a/5. 35. p. 16. Egerv. tjkv. V-l/a/5. 77. p. 17. Egerv. tjkv. V-l/a/118. 179-180. p. 18. Egerv. tjkv. V-l/a/6. 17. p.; Egerv. tjkv. V-l/a/6. 86. p. 19. Egerv. tjkv. V-l/a/6. 230-231. p. 20. Egerv. tjkv. V-l/a/6. 292.

p.; Egerv. tjkv. V-l/a/6. 230-231.; Egerv. tjkv. V-l/a/6. 313. p. 21. Egerv. tjkv. V-l/a/7. 13. p. 1719. márc. 10. 22. Egerv. tjkv. V-l/a/7. 78. p. 1720. márc. 17.; BREZNAI Imre: 1934. 181. p. 1720. évi. 23. Egerv. tjkv. V-l/a/7. 235. p. 1723. márc. 4. 24. BREZNAI Imre: 1934. 182. p. 1723.; Eger v. tjkv. V-l/a/8. 131. p. 1726. márc. 27. 25. Egerv. tjkv. V-l/a/10. 42. p. 26. Egerv. tjkv. V-l/a/10. 73. p. 1728. márc. 5. 27. Egerv. tjkv. V-l/a/10. 117-118. p. 1729. márc. 14. 28. Egerv. tjkv. V-l/a/13. 1. p. 1740. márc. 11. 29. Egerv. ir.BXXI/a. 28. 30. Egerv. ir. B.

XXII.a. 6. 1744. márc. 23. 31. Egerv. tjkv. V-l/a/14. 23. p. 1746. 32. Egerv. tjkv. V-l/a/14. 23. p. 1747. febr. 22.; Egerv. tjkv. V-l/a/14. 99. p. 1747. okt. 2. 509