Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Cs. Schwalm Edit: A Heves megyei summások életmódja

lalkoztattak.

37 A Gyöngyös környéki falvakból elszegődött summások (pl. Gyöngyössólymos, Gyöngyöstarján) hét végén mindig hazamentek a közelebbi birtokokról.

38 A dunántúli nagybirtokok közül a bicskei Braun Bérgazdaság, Szolgaegyháza, Pusztaszabolcs, Ercsi, Enying, Zichyújfalu, Sarszentmihály, Jakabszállás, Előszállás (Fejér megye), valamint Majsa, Meggyespuszta (Tolna megye), Kaposfüred, Kaposvár, Toponár, Ádánd (Somogy megye) és Komárom szerepel leggyakrabban. Az alföldi gazdaságok közül a mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, Bucsa, Okány, Csillagtanya, Sarkad (Békés megye), Törökszentmiklós, Pusztaszenttamás, Fegyvernek (Szolnok megye), Bagi, Esztár, Fancsika, Pernyéspuszta, Hosszúhát, Mezőpeterd (Bihar megye), fogadott sok summást. De Heves megyéből elmentek Tornyospálcára (Szabolcs megye), Ongára (Abaúj megye) és a Nyitra megyei Komjáti Majorba is.

3g A summásjárás megindulásának első évtizedeiről olyan feljegyzéseink vannak, hogy az az uradalom, amelynek munkásokra volt szüksége, egy megbízottját küldte el a falvakba toborozni,

40 vagy kezdetben szervezetlen csoportokban járták az országot.

41 Egyre gyakoribbá vált azonban, hogy az uradalom megbízható, jó szervező embert fogadott, aki összetoborozta a megfelelő munkáslétszámot. Ezért a munkájáért bizonyos összeget kapott.

42 Lehetett valaki önszántából is summásgazda, ha élelmes, rátermett, jó fellépésű volt. Kényszeríthették rá a körülmények is: pl. nem kapott máshol munkát, ezért próbálkozott a bandaszervezéssel,

43 de megbízhatta az uradalom tiszttartója is vagy a bandatagok maguk közül is választhatták. Sok summásgazda évekig, sőt évtizedekig is vezette a munkáscsapatokat.

44 A napszámosok, zsellérek számára, képességeik bizonyítására szinte egyedüli lehetőségnek számított egy ilyen summáscsapat vezetése.

45 Olyan ember is elment summásgazdának, aki gyenge fizikumú volt, nem bírta a munkát s a két keze munkájából nem tudott volna megélni. Olyan is akadt, aki bírta ugyan a munkát, de nem szeretett dolgozni, s így jobban megtalálta a számítását, mert dolgoznia sem kellett a summáscsapattal és dupla fizetést kapott. A gyenge fizikumút inkább kedvelték, mert az jobban a bandához húzott.

46 37. Kincses Kalendárium 1913. 392-393. Heves vármegye 1000 kh. felüli birtokosai. A megye területének 23%-a esett az 1000 kh-nál nagyobb 69 birtokra. Ezen kívül igen jelentős a 100-1000 kh. közötti középbirtok is, amelyek szintén foglalkoztattak summásokat is. Övéké volt a megye területének 27,3%-a. Heves megye területének tehát több mint 50%-a nagy- és középbirtok. SZÁNTÓ Imre 1956. 15. ENA 1139-69., ENA 1972-77., ENA2097-79., ENA 1749-74. 38. ENA 1139-66. 39. ENA 1774-74., ENA 1749-74., ENA 1832-75., ENA 1972-77., ENA 1139-69., ENA 209779. HmL. Letétek IV. 417/26. 2382. sz. 1., 2., 3. TANNER József 1961. 38. Parasztsors, parasztgond 1919-1944. 63-65.105-106.184-185. 54-55. KOÓS Imre 1960.15. MARUZS János 1986. 65. FARKAS Gábor 1969. 80. NEMCSIK Pál 1976. 63. LUKÁCS László 1983. 186. BERÉNYI Andrásné 1975. 252-253. FEHÉR Gyula 1937. 220-224. S. gy. 40. ENA 1060-69. S. gy. 41. KATONA Imre 1958. 39. 42. Egy adácsi summásgazda pl. a szerződéskötési munkákért, minden személy után 2,50 pengő díjazást kapott, 1927-ben. ENA 2097-79. Egy ostorosi bandagazda 1936-ban 2 pengőt. KOÓS Imre 1960. 63. 43. NEMCSIK Pál 1976. 66. 44. ENA 2097-79. Az adácsi Győri Sándor 22 évig volt bandagazda, a bodonyi Kovács telki Márton több, mint 10 évig. ENA 2097-79., ENA 1774-74. S. gy. 45. BALASSA Iván 1985. 68-68. 46. KOÓS Imre 1960. 63. 284