Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kisbán Eszter: „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” (A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon)

Két nyomtatott vőfélykönyv a cukros kásáról az ún. váci szöveget hozza. Az 1904-es budapesti Bartalits féle - valamennyi vidéknek szóló - kiadói vállalkozás az eredeti formában; egy 1901-es Békés városi nyomtatvány a pörcös rímet borsozva, zsírozva szavakra cserélve. önálló kásaétel szerepel még 1847 után Magyaróváron, 1870. Balassagyarmaton, 1900. Pécskán, 1901. Bánffyhunyadon, 1905. Adán és 1906. Bozsoki Antal és Biró József vőfélyek által Budapesten kiadott vőfély könyvekben - cukor említése nélkül. Más vőfélykönyvben csak húsos kása, ill. kásapénzszedés fordul elő.

61 A cukros „tészta sütményről" a váci szöveg után 1878-ig három új megfogalmazást találni. Az elsőt 1826-ban makói kéziratos vőfély könyvben, amely rögtön konkretizálja, mégpedig bélesre, a megfoghatatlan „sütemény" körülírást. „Bélesről s.... ról Imé jelen vagyon apró szőllős béles Tzukórral meg hintet mej minemű édes Ez a Szüzek előtt tudom kellemetes Tessék tehát mivel ijen ditséretes." A következőt a Tatár Péter álnéven ismert ponyvaszerző 1868-as vőfélykönyvében: „ Tésztásétel feladáskor: Ezen tésztásétel jól meg van czukrozva, Jó módon meghintek az én parancsomra, Van a ki a tésztát nagyon is szereti ízlelje meg eztet s tudom meg nem veti." A szöveg már 1878-ban ismétlődik Kunszentmiklóson feljegyzett vőfélyversben. A budapesti Méhner Kiadó 1899-es vőfélykönyve az egész lakomarendezést Tatártól veszi át, így ott természetesen ezt a verset is megtaláljuk. 1901-es békési lakodalmas könyv pedig éppenséggel megduplázza a cukrot ebben a versben, harmadik sora ugyanis így szól: „Az, aki a tésztát czukrozva szereti". A soron következő esetben Vetró Lőrinc szegedi vőfély 1878-as vőfélykönyvénél/

12 kénytelen vagyok kivételesen egy olyan kiadásra utalni, amit nem láttam, és csak 1911es kiadásból ismerek. Majdnem biztosra vehető azonban, hogy változatlan szövegről van szó. A kötetnek egyébként talán már 1875-ös kiadása is volt. A szóban forgó tésztabeköszöntő első és harmadik versszakaként a váci szöveget használja úgy, hogy az indító „Itt vagyon tésztából..." formulát „Itt van fáin lisztből ..." szavakra változtatja, majd a második versszak helyén a bélest megnevező új szöveget hoz. Az így kialakult új „tésztasütemény" vers népszerű lett. Ebben a formában szerepel kéziratos vőfélykönyvekben Szolnokon 1882 és Kiskunhalason 1890-ben, a nyomtatottak közül Pető Gergelyében 1899, Kóró Pál félegyházi és kecskeméti vőfélyekre hivatkozó szövegében 1904, Doboséban Tabon 1905 és a Bozsoki-Bíró vőfélypároséban 1906-ban. 61. Húsos kása az irodalomjegyzékben felsorolt vőfélykönyvek közül az 1., 6., 10-11., 14., 18., 22-23-ban; kásapénzszedés a 8., 12. Nincs kása 25., 26. 62. TÉRJÉK László 1944. 87. 252