Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)

helyen bolygatott talajt találtak, mely már önmagában véve is valószínűvé tette azt a feltevést, hogy az okiratok említette Hám-kápolna alapjai itt keresendők. A sírhelyben sem lelet, sem csontok nem jöttek elő, ami egyezik a történeti adatokkal, amennyiben Hám Akác csontjait à ferencesek templomába vitték le és temették újra el. A gót szentélyépítkezés fennmaradt 6 pillérjének utolsó kvádersora még nem lett feltárva. E munkálatok alkalmából mindenütt égésrétegre akadtunk. dec. 13. A valószínűség szerint Hám sírkápolnájának felásásával befalazott faragott kövek jöttek elő, a törmelékből szintén. (5. kép.) A köveken élénk színezés látszik: az oszloprészek sárgák, a rézsűk, amelyekre az oszlopszékek metsződnek élénk pirosak. - Kis rozetta filigrán faragással. (6. kép.) dec. 14. Havazás miatt a munkálatok részben szünetelnek, részben az előbbi helyeken folytatódnak. Az új szentély déli részén lévő két kápolna területén a Perényi fal habarcsához hasonló keverésű habarcsanyaggal bedolgozott faragványos kövek vannak az alapokban. A profilok nagyrészben a szentély köveiből valók. A tavaszi esőzések miatt az ásatások területén vízelvezetésről kell gondoskodni, mert a nagyrészt falazott padlózatokon a víz természetes módon eltűnni nem képes. A víz tócsákban való megállását, vagy a falvakba való felszívódását megakadályozandó: javaslom a következő megoldást. Az ásatások alkalmával meggyőződtem arról, hogy a feltöltött kb. 2-4.00 m között változó mélységű talaj alatt 40-50 cm vastagságú agyagréteg és utána nagy mennyiségű édesvízi mészkőmurva van, mely a vizet elnyelné és elvezetné. Javaslatom szerint ebbe a vízvezető rétegbe kell a csapadékot belevezetni, ami azután természetes úton elszívó440 5. kép. Sírkápolnából előkerült faragott kő