Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)

6. kép. Kis rozetta filigrán faragással dik. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy mindazokat a helyeket, hol ásatások alkalmával az ún. darázskő homokot elértük, nagyméretű, majd kisebb nagyságú kövekkel gondosan be kell tölteni, felül kavicsréteggel járhatóvá kell tenni s így biztosítani a víznek gyors lefolyását ezen aknákban. Ilyen aknát jelenleg öt darabot kontempláltam, amenynyiben azonban kevésnek bizonyulna (amit az egyes lokális helyeken való vízmegállása mutatna) megfelelő számban szaporítani kell. A vízgyűjtésre felhasználhatók azon árkok, melyeket ásatás alkalmával húztunk. Ezeknek alját agyaggal döngölve vályatszerűen, eséssel készítve s így az alapfalakhoz való szívódás lehetőségét elkerülve kell előállítani, hogy a felfogott vizet az aknákba vezessék. Betöltésük hasonlóképen történik, mint az aknáké, csupán a felszín közelében a falak mentén agyagcsík fektetendő a falaktól való eséssel, hogy a víz ne a falak mentén szivárogjon s felszívódás előállhasson. Ügyelni kell, hogy a vályatos agyagréteg jól megdöngölve legyen s a ráfektetett kövek át ne szakítsák. A kövek behelyezésével gondolni kell arra, hogy nyáron a földmozgások ne tömöríthessék s ne duguljon el a vízlefolyásra szánt árok. Hézagfeltöltésére kizárólag murva és kavics használható, föld és agyag mellőzendő. A munka rétegenkint egyszerre végzendő el. A térrendezés és planírozás úgy készítendő, hogy az esővíz az árkok és aknák felé folyhasson, falakat pedig kikerüljön. Ezen javaslatomat a vár tek. Vezetősége elé terjesztettem. dec. 15-én A munkálatok folytatása, egyes helyeken a kutató árkok betakarása. A munkálatok vezetését és a naplóírást a mai nappal a vezető tanár uraknak elutazásom miatt átadtam. 1933. dec. 15-én. ifj. Csemegi József. 1933. dec. 16-án. Hóesés miatt a munka szünetel. dec. 18-án. Talajmélyítés az északi hajófal fölött, a.) gödörből összehányt csontok (1. számú papírzacskó) mellől egy késői lópatkó, egy szögletes kúpos pitykegomb és egy IV. Zsigmond lengyel király korabeli poltura 1621-ből. A vízlevezetés kérdését munkába vettük ifj. Csemegi József mérnök úr terve szerint és kizárólag az ő felelősségére Dr. Pataki Vidor. XII. 17-én. A román szentély körüli kiásás betömése ifj. Csemegi J. előírása és rajza szerint. Lelet nincs. - Dr. Pataki Vidor. 441