Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Dám László: A lakóház díszítményei Dél-Gömörben

Dám László A LAKÓHÁZAK DÍSZÍTMÉNYEIDÉL-GÖMÖRBEN A történeti Gömör megye déli, magyarok által lakott területének népi építészetét feltáró mongrafikus jellegű kutatások azt bizonyítják, hogy a megye nyugati határától a Szilicei-fennsíkig húzódó terület négy kulturális mikrozónát foglal magába. Az egyik a Medvesalja vidéke, a másik a gömöri Erdőhát, a harmadik a Rima és Sajó-völgyének falvai, a negyediket az Aggteleki-karszt települései alkotják.

l Az építészeti kultúra táji változatai az építmények megjelenésformáján keresztül jutnak kifejezésre. Kialakulásukban pedig földrajzi, társadalmi, történeti, gazdasági és vallási tényezők egyaránt szerepet játszottak. A Medvesalja és az Aggteleki-karszt falvai a mezőgazdasági termelés számára pl. jóval kedvezőtlenebb földrajzi feltételekkel rendelkeznek, mint a termékeny folyóvölgyek. Az ebből fakadó eltérő ütemű és irányú gazdasági fejlődés pedig jól visszatükröződik a falvak építészeti képén. A változatosságot tovább színesítik azok a sajátosságok is, amelyek a jogállásból, ill. a falvak belső társadalmi strukturáltságából fakadtak. Ebből a szempontból jól elkülöníthetők egymástól a nemesi és jobbágyfalvak.

2 Az előbbiek esetében nemcsak a gazdálkodás feltételei voltak kedvezőbbek, hanem a nemesi öntudat és életforma kifejezésére törekedtek lakóházuk és gazdasági építményeik külső megjelenésében is. Az ő körükben jelennek meg először a kuriális építkezés elemei, s a különböző építészeti stíluselemek alkalmazása. De hatással voltak az építészeti kultúra fejlődésére a családszervezeti formák és azok történeti változása is. A nagycsaládszervezet csak a jobbágy lakosságú falvakban volt általános, mindenekelőtt a birtokos parasztság körében. A nemesi vagy részben nemesi jogállású településeken azonban a nagycsalád alig játszott szerepet. A nagycsaládszervezet sok faluban már a múlt században felbomlott, a recens anyagban a legtovább a Medvesalján maradt meg.

3 Az építmények megjelenésformájának legfontosabb elemei a falazat és a tetőzet tömegének aránya, a tetőzet formája, a homlokzatok és oromzatok tagoltságának mértéke, felületeinek kiképzése. Dél-Gömör recens építészeti kultúrájára a kontyolt nyeregtető általános alkalmazása jellemző. E mellett kisebb-nagyobb jelentőséggel megtalálható a nyereg-, a vízvetős vagy rókalyukas-, és igen elszórtan a csonkakontyos tető is. Az északi házvidék kutatói hosszú ideig viszonylag kevés gondot fordítottak a tető és homlokzati formák vizsgálatára, típusainak földrajzi elterjedésére, s az egyes formák kialakulásának kérdéseire. Vizsgálataik során elsősorban morfológiai vagy népművé1. A kérdést 1. részletesen DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986a. 133. 2. Vö. PINTÉR István 1986. 49-5Ü. ; DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986a. 6-7. 3. L. részletesen DÁM László - D. RÁCZ Magdolna 1986. BENKÖ Éva 1986. 91