Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

kapott levelek üres részei vagy hátoldalai is erre a sorsra kerültek. Nem meglepő tehát, hogy a szóban lévő levél hátán az Isten rabjaival kapcsolatos jelentős jegyzeteket találunk. Ezek szövege: „Subvenite - Jertek össze Istennek szentjei, fussatok Úrnak angyalai, karoljátok fel az ő lelkét, felajánlva őt a Magasságbeli színe elé! Angyalok kara fogja fel és Ábrahám kebelébe helyezze! - Mielőtt megszülettem, ismertél engem, hasonlatosságodra formáltál, adom már vissza teremtőmnek lelkemet". - „Az orvos rápillantott Jancsira." - „Kórusra elől mindig a fiatalok mentek, s utánuk az öregek." A jegyzetben lévő ének a regény első kiadásában a 229. oldalon, a most összehasonlításul használt kiadásban a 167. oldalon található. A jegyzet második pontja az 1980-as kiadás 167. oldalán így áll: „Rudolf orvos felemelte a fejét, és ránézett Jancsi fráterre. A fráter is rácsodálkozott az orvosra". Ennek közelében megtalálható az elvonulás jelenete is, amelyben érvényesült az idézett harmadik jegyzet tartalma. 2. Szeptember 3: Gárdonyi visszamegy Párádra Feszty ékhez. Az életrajzíró fiú így említi ezt az időpontot: „... a végzett munka örömével utazik vissza Párádra Fesztyékhez, hogy a haragot érdemlő eltűnését jóvátegye". A jókedvűen indult este egy Gárdonyinak rosszul eső zajos ünneplése miatt rosszra fordult és ezért az író még aznap éjszaka visszakocsizott Egerbe."

53 3. Szeptember 27: Endrődi Sándor írást kér Gárdonyitól Petőfiről. Füzetsorozatot terveznek Petőfi-Könyvtár címmel. Ebbe kér írást Petőfiről, arról, hogy Gárdonyi miért tartja nagynak Petőfit. Az írás formáját Gárdonyi tetszésére bízza, de a kéziratot december végéig szeretné megkapni.

54 A levélíró Gárdonyi közeli barátja volt. Az egri gyűjteményben 12 Endrődi-levél található, amelyeket 1896 és 1917 között írt Gárdonyi Gézának. A levelek az együttérző barátság szép tanúságai: 1901-ben dicséri az író egri otthonát „valóságos zengő orom"nak nevezve azt, 1902-ben felháborodik, hogy barátját nem választották a Kisfaludy Társaság tagjává. „... Nyomorúságos irodalmi élet! Kell a kutyának! Ezeknek az embereknek csak frázis a magyarság s minden hazafiságuk egy nagy hazugság!..." Tiszteletpéldányt kap az új Gárdonyi-kötetekből és látogatják egymást. 4. Szeptember 30: Az Átkozott józanság megjelenése. Gárdonyi második novelláskötetére került az Átkozott józanság cím. Van a könyvben, a címadón kívül öt másik írás: A zöldszfinksz, A mutter, Melyik a kettő közül, Erdei történet és a Dugóhúzó. Terjedelmük miatt megérdemlik a Gárdonyi által később rendszeresen használt nagynovella műfaj megjelölést. A most szemlélt novella eredeti címe A részeg ember átka volt. Gárdonyi külvárosi háza előtt veszekedett két egri parasztember, a sánta Gyura, meg Rabóczki Bernát: Ne adja a jó Isten, hogy valaha is részeg lehess! Érted? Te disznó! - így szidta egyik a másikát. Mindketten féltérden álltak a sárban. 5. Szeptember 30: Az Isten rabjai írásának befejezése. Miután Gárdonyi egész hónapon át javítgatta a regény szövegét, ezen az utolsó napon fiókjába rejtette a kéziratot és abban az évben már nem is vette újból kézbe. - A könyv 1908 áprilisában jelent meg. 53. GÁRDONYI József 1934. II. 152. 54. Az egri gyűjteményben ltsz. 67. 44. 9. 570