Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Nemes Lajos: Eger város „hegyrendészete” a XVIII. században

IRODALOM ACSÁDY Ignác 1896. Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar Statisztikai Közlemények XII. BAKOS József-FEKETE Péter 1972-1973. Eger és Felnémet földrajzi nevei I—

II. Eger. BELÉNYESSY Márta 1958. Adatok a régi hegyközségek történetéhez. Néprajzi Közlemények 280-296. BENKÓCZI Emil 1911. Az egri szőlőhegyek őrei számára az 1710. esztendőben kiadott szabályzat. Borászati Lapok, 406-407. BOROSS Marietta 1982. A kőhegyi szőlőhegyre kiadott rendtartások a XVIII. századból. Somogyi múzeumok Közleményei. 1982. 109-120. BREZNAI Imre 1934. Eger a XVIII. században II. Eger. FEKETE NAGY Antal 1959. Tordas hegyközség szabályzata. Agrártörténeti Szemle. 88-90. HERMANN Antal 1894. Régi szőlőhegy-szabályzat. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, május-június 167-174. Magyar Törvénytár II. 1899. Budapest. NEMES Lajos 1974. Az egri szőlőmunkások napszámából a XVIII. század első felében. Archívum 3. Eger. OROSZ István 1960. A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században, különös tekintettel a szőlőbirtokok hatásaira. Agrártörténeti Tanulmányok. Budapest, 3-69. RÉCSEY Viktor 1895. A Pannonhalmi Főapátság Győr-Szt. Mártoni jószágkerületének kormányzója által 1712-ben a hegymesterek számára kiadott rendelet. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, január-február, 55-56. VAJKAI Aurél 1938. A paraszt szőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részén. Néprajzi Értesítő. 1958. A hegyközségek kialakulásának kérdése. Néprajzi Közlemények 56-69. VINCZE István 1960. A szőlőhegy birtoklásának rendje. Néprajzi Közlemények, 1. 94-106. 520