Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)
A feltárás során előkerült pénzleletekről Pataki Vidor külön naplót vezetett, az előkerült érméket sorszámozta, leírta, meghatározta. Az ásatási naplóba ennek adataiból az érme sorszámát, a kibocsátó nevét, uralkodási évszámát és a RÉTHY 24 CNH-ban való helyét, számát is bejegyzi. Csemegi és Pataki is a talált értékesebbnek vélt leletet leírja, és a szöveg közben vagy mellette vázlatrajzot is készít. (A Napló szövegének leírásakor ezeknek a vázlatoknak fotóját közöljük.) Túl a napló szakmai jelentőségén, közreadását ilyen formában azért is hasznosnak és jelentősnek tartom, mert kiegészítője lesz a várfeltárás már megírt, 25 megjelent történetének, s elindítója a korai feltárás szakmai értékelésének, s hasznos kiegészítője az új feltárásokról megjelent publikációknak. 26 Nagyon jó és hasznos volna, ha a múzeum gyűjteménye valamelyikéből, az 1963ban meghalt ifj. Csemegi hagyatékából, vagy bárhonnan előkerülne a Pataki Vidor által a várásatás kezdetétől vezetett Numizmatikai napló. (Ebben, a székesegyház ásatásait rögzítő naplóban a numizmatikai napló No 276-os bejegyzésétől a No 512-ig szerepelnek az érmék.) Az 1934-ben január 23-tól kezdődő bejegyzések értelmezésénél, a román templom északi fala és a Perényi fal találkozásánál folytatott feltárás leírásánál a nagybetűkkel jelzett parcellák elhelyezéséhez, megértéséhez és értelmezéséhez hiányzik a naplóból az eligazító vázlat. így e bejegyzett leletek pontos előkerülési helyét ennek híján már csak elképzelni lehet, pontosítani nehezen. Pedig ez az ásatási periódus nagyon gazdag leletekben. Hasonlóan pontatlanok, nehezen lokalizálhatok a naplóban számokkal jelzett feltárt sírok is. Az ifj. Csemegi által bejegyzett összefoglalás, melyet Egerbe visszatérte után Pataki és Pálosi és az ásatási munkásoktól szerzett információk alapján összegezett, segít az eligazodásban. A felmérés, melyet bejegyzése szerint elkezdett, nem került a naplóba. A jelzett külön naplók, jegyzetek, vázlatok, felmérések segítenék a napló teljes megértését. Talán tudomást szerezhetnénk azokról az apróbb leletekről is, melyeket Patakiék papírzacskókba gyűjtöttek. Az itt dolgozók, a munkát irányító, szervező, az anyagiakat előteremtő tanárok és a fővárosból irányítani, ellenőrizni lejárók között nem mindig felhőtlen munkatársi viszonyra utalnak az olyan bejegyzések, mint pl. amikor Pataki beírja a naplóba, hogy a vízvezetékkel kapcsolatos intézkedés végrehajtását megkezdi: Csemegi utasítására és felelősségére. S Csemegi megjegyzése máshol, amikor az alapokban talált egy háromirányú bordaindítást, melyet Pataki tanár úr kibontatott és a kőtárba helyezett. „Ebből az alkalomból tanácsolni bátorkodtam a köveknek eredeti befalazásukból való elmozdításának a jövőben való mellőzését még akkor is, ha az nyilvánvalóan másodlagosan felhasznált darab is." Az ásatási napló dátumainak bejegyzéséből szembetűnő, hogy a feltáró munkák késő ősztől, a télen át kora tavaszig folytak. Az őszi munkák befejezésétől a kora tavaszi munkák kezdetéig. Az ásató munkások, akik a munkanélküli segélyből kapták munkájuk után a pénzt, napszámosok, földműves emberek voltak. Jól értettek az ásó, csákány forgatásához, a talicskához, a föld szállításához szolgáló, az egri szőlőkben használatos fonott kosárral végzett szállítómunkához. A tél volt az az idő, amikor a földművesek munka nélkül voltak, hiszen ekkor már a szőlő takarásától a nyitásig nem volt munka a szőlőhegyeken. 24. RÉTHY László 1907. 25. LÉNÁRT Andor 1982. 26. KOZÁK Károly 1972. 159-190.; 1973-74. 131-158.; 1975. 181-199.; 1978-79. 157-182. 28* 435
