Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)

Tavasztól őszig pedig a határban tudták megkeresni kenyerüket. S az ilyenkor megemelkedett napszámbért a kevés pénzzel rendelkező ásatok nem tudták volna megfizetni. *** Az Ásatási Napló betűhű közlése Az egervári Szent János székesegyháznak 1933 decemberében való feltárási munkálatairól. 1933. dec. 4. Az eddigi ásatási naplók átvizsgálásának alkalmából megállapítottam, hogy azokból némely körülmény lefektetve nincsen, bár esetleges történeti megállapításokra alkalmasnak látszik. Az ásatást vezető tanár urak, valamint a munkavezető és a munkások egybehangzó visszaemlékezései szerint a következőket tartottam szükségesnek írásban rögzíteni. 1. Az 1928. év tavaszán tartott feltárási munkálatok napfényre hozták az új szentély északi oldalán levő sekrestyéket. Ezen sekrestyéknek a hajóűrbe nyíló három ajtaja erős fallal volt elfalazva, mely azt bizonyítja, hogy a sekrestyéket profán célokra használhatták s ezen közlekedő nyílásokra szükség nem volt. Ezen elfalazások az ásatások alkalmával elbontattak, rajzban azonban nem rögzíttettek. 2. A munkavezető és az (1930 telén végzett Pataki kori) ásatások alkalmával dolgozó munkások arra emlékeznek, hogy a déli oldalon a várfal közelében bolygatott talaj volt, ami annak jele, hogy ott valami okból kifolyólag ástak. Mivel tudomásunk van arról a tényről, hogy a Hám féle kápolna

27 az új szentély déli oldalához volt építve s Hám Akácz sírköve a XIX. sz.-ban előkerült (és el is veszett P. V.) lehetséges, hogy ezen ásatás alkalmával ásott árok vagy gödör nyomai voltak ezek, melyet utólag biztosra venni nem tudunk. Földrétegrajzot erről a helyről nem találtam. 3. 1931 októberében a várásatások helyszínén tartózkodtam az építészeti anyag feldolgozása céljából. Egyszersmint háziásatást tartottunk, melynek adatait nem rögzítettem. Ezt pótlom, mikor rögzítem a déli kapu (régi templom) megtalálását s a toronytól számított negyedik kápolna keleti falának agnoszkálását. A déli kapu nyílása el volt falazva. A falazat részbeni kibontásával, mely által előkerült a nyugati kapukáva felismerhetetlenségig elpusztult tagozata. Fényképfelvétel készült, mely tulajdonomban van. A bontási anyag között egy db. monumentális későgót kapuzat töredéke volt. E déli kapu nyugati oldalán levő falban megtaláltam e kapuzat egy másik darabját, melyet az előbbivel együtt a kőtárban helyeztünk el. (1. kép.) A déli kápolna keleti fala el volt építve több helyen, csupán délkeleti pillérének lábazati profilja volt látható. Egy - füstös kövekről ítélve - tűzhelynek s hevenyészett falmaradványoknak eltakarításával előkerült a keleti falnak tagozott részlete. 4. 1932 októberében tanulmányozásaim folytatása mellett - konstatálva egy télnek erős rongálásait - a rendelkezésre álló szerény pénzösszeghez mérten biztosítási munkálatokat végeztem és provizórikus betonlemezekkel födtem le mindazon - szerény véleményem szerint - fontos falrészleteket, melyeket Möller István professzor Úr biztosítási munkálatai alkalmával programmjába fel nem vett. 27. Hám Acacz (Acatius, Achatius, Ákos) csontjait 1802-ben összegyűjtötték, s sírládába helyezve először a Szent Mihály templom kriptájában, majd a templom lebontása után a ferencesek templomának kriptájában helyezték el. Ma is ott van. 436