Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Bereznai Zsuzsanna: Adatok a házkultuszhoz
Pélyen „glejhni fának" mondták a kőművesek a zöld gallyat, a falusiak pedig „májfának". Néhol még most is kendőket, szalagokat tesz rá az építtető. 36 Először a mester kitűzi és utána díszítik fel. Meg is mondják, hogy a mesteré a fejkendő, a segédmunkásoké pedig a szalag, a zsebkendő. 37 Egerben az első „májfát" az első sarok felépítésekor állították, utána áldomás volt. Előfordult az is, hogy a négy fal felhúzása után tűzték ki a zöld ágat. 38 A kőművesek állították, mely fel volt díszítve színes papírszalagokkal, az építtető még egy üveg bort is kötött rá Ostoroson, az első sarok felépítésekor. 39 Novajon a négy fal elkészülésekor rakták ki a zöld ágat a sarokra, mely addig volt rajta, amíg a tető el nem készült. 40 Markazon is a négy fal felhúzása után tűzték ki a jobb sarokra, este az áldomáskor. 41 Egerszóláton a négy fal elkészülésének a reggelén tűzték ki a zöld gallyat. 42 Egerbocson a zöld gallyat „ágabogas fának" nevezték, szalagot kötöttek rá mindennap, amíg a ház el nem készült. 43 Fedémesen egy üveg pálinkát is rákötött az építtető a kőműveseknek. 44 Szilvásváradon áldomáskor az építtető damasztabroszt ajándékozott a kőműveseknek, kendőt a segédnek, az inasoknak pedig zsebkendőt. A kendőket rákötötték a zöld gallyra, majd este levették és hazavitték azokat a kőművesek. Ha a „gazda" nem tisztelte meg kellő időben a zöld gallyal a kőműveseket, akkor azok kapcát akasztottak fel egy rúdra. E figyelmeztetésre az építtető felesége rendszerint pótolta a mulasztást. 45 Bodonyban, Recsken, Mátraderecskén az volt a szokás, hogy ahány kőműves dolgozott az építkezésen, annyi zsebkendőt kötöttek fel a „koszorúra" (vagyis a zöld ágra), melyet szalagokkal és virágokkal is díszítettek. 46 Országszerte elterjedt szokás volt a katolikus lakosság körében, hogy a ház utcafrontra néző részén (az ablakok közé vagy a csapott nyeregtetős falrészbe) Mária-szobrot helyeztek fülkébe. Bodonyban történt, hogy lebontottak egy házat, melynek homlokzatán fülkében Mária-szobor volt. Az építtető nem akarta az új házra kitenni, de mégis beleépítették a falba, hogy a nagymama megnyugodjon. 47 A ház falainak felépítése során tehát (a fundamentumhoz hasonlóan) az első sarok, a jobb sarok (vagyis „a ház", a lakószoba jobb sarka, a szent sarok) és a negyedik sarok jut kitüntetett szerephez, melyekhez zöld ág állítása, az áldomás és ajándékozási szokás kapcsolódik. 36. A kendő és a szalag a hagyományos ajándékozás tárgyai közé tartozik, mintegy végigkísérve az ember életét. A zsebkendő („keszkenő"), a fehér kendő, a színes selyemkendők és pántlikák, a nemzetiszín szalag, a hímzett dísztörölköző gyakori szerelmi ajándék. - A házépítésben részt vevő mesterek és munkások az építkezésben betöltött szerepüknek megfelelően kapnak ajándékot, melyet feleségüknek vittek haza. - A bolgárok a házszentelő lakomán ajándékoztak: minden vendéget megajándékoz a ház ura kendővel, zoknival, az építőmester pedig egy inget kapott a ház urától. Az ingeket, a kendőket a vacsora végén a háztetőre dobálták, s egy napig ott feküdtek, azután az építőké lettek. (V. FROLEC 1966. 271-272.) 37. ENA 138-67. 38. Saját gyűjtés, 1986. 39. Saját gyűjtés, 1986. 40. Saját gyűjtés, 1986. 41. Saját gyűjtés, 1986. 42. Saját gyűjtés, 1986. 43. PA 518-76. 44. Saját gyűjtés, 1986. 45. Saját gyűjtés, 1986. 46. Saját gyűjtés, 1986. 47. Saját gyűjtés, 1986. 336