Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Bereznai Zsuzsanna: Adatok a házkultuszhoz

A tető Miután a négy fal felépülését megünnepelték az építők és a kőművesek, az ácsok folytatták az építést. Az ácsmunkák elkészülésekor, még a tetőfedés előtt az építtető az ácsokat is áldomásra hívta, de a „májfaállítás" nem volt minden esetben szokás. Az ácsmunkát a kőművesmunkánál alacsonyabb rendűnek tartották, az építtetők a kőműveseket vendégeitek meg jobban, az ácsoknak ajándékot sem volt szokás adni. Szilvásváradon az is előfordult, ha az építtető nem állított az ácsoknak zöld gallyat, akkor azok valamit rosszul végeztek el, rövid lécet vagy szálkás fát is beletettek a tetőszerkezetbe. Az építtető hamar megértette a figyelmeztetést, s mire az ácsokkal kijavíttatta a hibát, nem maradt el az áldomás sem.

48 A nyílások A népi hiedelemvilágban a ház nyílásai (az ajtó, az ablak, a kémény vagy a kéményt megelőző füstelvezető nyílások) biztosítják a túlvilági lények átjárását (a lélek, a boszorkány stb.) a ház mint belső tér és a külvilág között. A ház nyílásai a mindennapi életben is kitüntetett szereppel rendelkeznek, ezért a házépítési szokásokban is gyakoriak az ablakokhoz, ajtókhoz kapcsolódó szokások. Az általam vizsgált községekben nem találtam olyan házépítési szokást vagy hiedelmet, mely a kémény építésére vonatkozott volna. Az ablak és az ajtó gyakran játszik szerepet az új házhoz kapcsolódó építőáldozatokban. Ezekre a beköltözés szokásai között is kitérek. Gyakori volt, hogy az ajtó és az ablak köré tárgyakat falaztak be. Egerben egy ház ablakainak felújításakor az 1930-as években Ábel Berci kőműves egy levelet és egy keresztet ásott az udvari fronton az ablak alá. A papírra ima volt írva.

49 Ugyancsak Egerben, egy Janicsár utcai (Sánc városrész) ház lebontásakor három darab rézpénzt találtak az ablakpárkány alatt befalazva.

50 Vidékünkön általános szokás volt, hogy patkót^ tettek a lakóház vagy az istálló küszöbe alá vagy rászögezték, hogy szerencsét hozzon a ház lakóira és az állatokra. Ezt a patkót az építkezéskor vagy a későbbiekben is rászögezhették a küszöbre.

52 Egerben is tettek patkót az istálló küszöbére azzal a céllal, hogy az állat a szerencsét befelé meg kifelé is vigye.

53 Egerben a szőlőkunyhó falára vagy az ajtaja fölé is szögezhettek szerencsepatkót, vagy pedig fémből készült keresztet erősíthettek oda.

54 Szilvásváradon az asztalossal dobozt csináltattak, abba írást és egy üveg pálinkát tettek s az ajtó fölébe falazták.

55 Fedémesen az ajtó fölé írást falaztak be. „A kőműves leírta benne, hogy akkor milyen világ volt."

56 Egy 1950-ben épült fedémesi házban a bejárati ajtó fölé kívülre rézlemezből kivágott Jézus Szívét szögeztek fel.

57 Tarnaleleszen, amikor a küszöb helyét 48. Saját gyűjtés, 1986. 49. Saját gyűjtés, 1986. 50. Saját gyűjtés, 1986. 51. A patkó hiedelemfunkciójáról: SOLYMOSSY Sándor é. n. 286-340. 52. Saját gyűjtés, 1986. 53. Saját gyűjtés, 1986. 54. Saját gyűjtés, 1986. 55. Saját gyűjtés, 1986. 56. Saját gyűjtés, 1986. 57. Saját gyűjtés, 1986. 22 Az egri múzeum évkönyve 337