Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Ujváry Zoltán: Prológus és színre lépés a dramatikus népszokásokban

Az engedélykérés és a játék cselekményére való előzetes utalás jól kapcsolódik össze a kelet-magyarországi fonóházakban bemutatott lakodalmat utánzó játék beké­rető formulájában. Ebben a játékvariánsban nincs külön bekéreztető személy, hanem az egyik játékos, a vőfély látja el ezt a feladatot. Elsőként megy be a házba és engedélyt kér a produkciójuk bemutatására: Jó estét, jó estét minden apróságnak, Legkiválóbbképpen a házigazdának. Elmondom tinéktek, mi hír van falunkban, Nagy lakodalom van készülőben máma. A vőlegény meghívja, kedves házigazda, Egész családjával a nagy lakodalomba. Mert Lökődi Gyurka híres legény vala, Tárcsa Marcsa az ő édes menyasszonya. Engedelmet kérünk és hűséget fogadunk, Hogy semmi rosszat, kárt tenni nem fogunk. Most jóváhagyását kérjük a gazdának. Szabad-e bejönni az ilyen maskúrának? 2 A szövegben ígéret történik arra, hogy a játékosok „semmi rosszat, kárt" nem tesz­nek. Ebből az tűnik ki, hogy az engedély megkérése és a gazda beleegyezése föltétlenül szükséges, mert minden bizonnyal e játékok nyomán nagy felfordulás szokott kelet­kezni a szobában. A rigmusból a jelenlévők megtudják, hogy lakodalmat parodizáló je­lenetet látnak majd s a házasulandók nevéből - Lökődi Gyurka, Tárcsa Marcsa már a tréfás, mókás, kissé obszcén játékra következtethetnek. A bekérető jelentésére és kérésére a házigazda vagy a háziasszony válaszol, általá­ban csak egy-két szóval: Jöhetnek!" „Na, hadd jöjjenek!" Jöhetnek, ha jól lesznek!" Ritkábban hagyományos verses válaszformulák is vannak. Természetesen alkalomsze­rűen a rögtönzés számos egyedi, egyszeri variánst eredményezhet. Az engedély meg­adása után a bekérető személy kinyitja az ajtót és kiszól a várakozó játékosoknak: „Na gyertek befele!" Vagy: Jöhettek!" Olykor a bekéretőnek már az utolsó szavára - lénye­gében a válasz megvárása nélkül - belépnek a játékosok. Amikor bemennek a szobába, a bekérető félre áll s nézőként figyeli a jelenetet. A maszkos játékok, az állatalakoskodó jelenetek befejezésekor rendszerint ő megy ki utoljára a szobából és elköszön a jelen­lévőktől. A prológusnak, a bekérető formulának rendkívül fontos funkciója van a lakodalmi maszkos játékokban. A lakodalmi színjátékszerű jelenetek a bemutató szereplők sze­rint két nagy csoportba sorolhatók. Az egyikbe azok a játékok tartoznak, amelyeket a lakodalomba hivatalos vendégek játszanak. Ezekhez nem kapcsolódik prológus, vagy csak ritkán. A második csoportba a maskurások, macskurások, a szűrösök, a hívatlanok jelenetei tartoznak. A maszkos alakok „színre lépését" az alföldi lakodalmakban kivétel nélkül megelőzi a prológus valamilyen formája. A hívatlanok az alföldi lakodalmaknak szinte elmaradhatatlan alakjai voltak. A va­csora után, többnyire éjfél körül érkeztek a lakodalmas házhoz. Két-három legény ment együtt. A vőfélynek szóltak, jelentse be a házigazdának, hogy bemehetnek-e? Ha az en­gedélyt megkapták, kiszóltak nekik: Jöhetnek a szűrösök!" Egy nótát húzattak nekik. 2. A példákat 1.: FERENCZI Imre-UJVÁRY Zoltán 1962.; MAKKAI Endre-NAGY Ödön 1939. 134. 325

Next

/
Oldalképek
Tartalom