Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Ujváry Zoltán: Prológus és színre lépés a dramatikus népszokásokban
Megtáncoltatták a menyasszonyt. Adtak nekik italt és ételt is. Egy tánc után azonban el kellett menniük. Ha azonban a szűrösök a vőfély barátai voltak, akkor betaposásig, azaz a lakodalom befejezéséig ott maradhattak. Néhol a hívatlanok éjfél előtt érkeztek a lakodalmas házhoz. A vacsorát követő harmadik-negyedik tánc után került sor a maszkos alakok beengedésére. A fejükre harisnyát húztak, vagy korommal, mésszel bekenték az arcukat, hogy ne ismerjék meg őket. Kezükben fakanalat vagy vesszőt tartottak, amivel ráütöttek annak a kezére, aki le akarta rántani az álarcukat. A vőfély vagy a násznagy fogadta őket. Megkérdezte tőlük: „Honnan jöttetek? Van-e útleveletek?" A maskurák nem szóltak, csak a fejükkel intettek és átnyújtották az „útlevelet": egy írás nélküli papírt vagy tőzeglapot, vagy a kemence előtét. A vőfély vagy a násznagy arról „olvasta" a bekérető szövegét. A lakodalmi maszkos alakoskodók bekéretője, inkább bejelentője vagy behívója a vőfély, ritkábban a násznagy. Van azonban arra is példa, hogy a lakodalmi alakoskodókkal éppen úgy, mint a fonóházban jeleneteket bemutató játékosokkal, külön bekérető személy jár. így pl. sok helyen a hívatlanokat egy megbízott legény vezette be a lakodalmas házba, aki engedélyt kért a megjelenésre és beköszöntőt mondott a násznépre. Ezek kalapjukat mélyen a szemükre húzták, olykor bekormozták az arcukat, hogy ne ismerjék fel őket. A vőfély jelentette be, hogy hívatlanok érkeztek és azok egy nótán táncolni szeretnének. A lakodalmi bekéretőkkel kapcsolatban szükséges hangsúlyoznunk, hogy az alakoskodók általában már bent vannak a házban akkor, amikor a vőfély a bemenő verset, az útlevelet, a bekireckedő levelet, a beköszöntőt elmondta. Ritkábban fordult elő az előzetes bekéretés. Tulajdonképpen bemutatásról van szó. Lényegében a vőfély egyfajta produkciójának lehettek tanúi a jelenlévők. Tréfás szövegű bemutatásán a közönség éppen úgy szórakozott, mint az alakoskodók játékán. A nagyszámú példából a medvemaszkos játékost bejelentő prológusok közül idézünk egy rövid változatot. 3 Engedelmet kérek, itt gyön egy friss vendég, De mivel idegen, nem beszél az mindég. Levele által kér tőletek is szállást, Mivel megunta már odaki az állást. Ha befogadnátok, tudom, megköszönné, Ti jó híreteket messze földre vinné. Nem szorít ki senkit, táncol medvemódra, Azzal kapja magát, elmégy en dolgára. Fontos a játékra engedélyt kérő személy jó fellépése, határozottsága és az érdeklődés, a figyelem felkeltése a jelenetre. A játék bemutatására az engedélyt többnyire versben kéri. Utal arra, hogy odakint kecskét, medvét, lovat alakító vagy különböző jelenetet bemutató játékosok várakoznak. A bejelentésben gyakran az áll, hogy a látogatók idegen országból érkeztek és pihenésre, megszállásra kérnek engedélyt: A vőfély a násznagynak: Jelentem kigyelmednek egész alázatossággal, hogy odakinn valamely jövevény emberek vannak, akik engedelmet kérnek bátor bejövetelükre. " „Van-e igazság-levelük?" „Igenes, itt van, tisztelem kegyelmedet. " 326