Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Balassa Iván: A Tokaj-hegyaljai aszú korai története

lovakat. így könnyebben, biztonságosabban, de rendszerint még több bort (490-630 liter) tudott szállítani. A hordók kisebbedési folyamata már a XVII. században megindult. 1687-ben azt jegyezték fel: „Az udvarbíró őfelsége pinczéiből minden évben kap bizonyos hordó bort a gondjaira bízott birtokon való kimérésé végett, amiről gondosan elszámolni tartozik, hordaját 160 itzéjével mérve".

67 Amennyiben ezt budai iccével mérjük, akkor 134,4 liter és ez megközelíti a gönci hordó XVIII. századtól kezdve szokásos tartalmát. A XVIII. század elejétől kezdve a gönci hordó egységesítésére irányuló mozgalom erőteljesebbé vált, annyira, hogy IVÁNYI Béla már úgy véli, hogy a XVIII. században a gönci hordó 180 budai iccés vagyis 152,7 literes. Ez azonban nem egyszerre és nem csekély küzdelemmel alakult ki. MÁTOLAY János BÉL Mátyás Prodomusában az 1720as évekre vonatkoztatva leírja, hogy a színbori". .. új, pontosan 180 iccés hordókba töltik, ezeket itt nem füstölik ki előzetesen kénnel, sem szerecsendióval; nem készítik elő, hanem csak tiszta forró vízzel, olykor felfőzött musttal vagy szőlőlevelekkel mossák ki. Az aszúszemeket leszedik a szárukról és puttonyokba töltik. Egy kilencven iccés átalagba ki 1, ki 2, ki 3, sőt, aki a töményebbet kedveli több puttonyra való aszútörköly levét szánja. A puttonyok tartalmát kádba borítják, s ami ott az aszúszemekből magától kiszivárog, annak neve esszencia".

68 Mindennek az elfogadása azonban korántsem ment olyan egyszerűen. Ennek igazolására szolgál Zemplén vármegye átirata 1745. június 18-án Abaúj, Borsod, Ung és Bereg megyékhez, melyben a hordók egységesítését kérik: „... Mivel már egynehány rendbéli panaszok érdeglették füleinket az iránt, hogy Boross Hordók nem mindenütt egyaránt, tudni illik hol kisebbre, hol nagyobbra csináltatnak, következendőképpen némelly vevők károsíttatnak, némellyek ellenben felettébb is gazdagíttatnak. Hogy ezért ebben is dicséretes és a Felső Helyektűi parancsolt rend szentül meg tartassék kérjük ne terheltessenek Grémiumokban olly rendeléseket tenni, hogy az említett Boross Hordók kiadott mértékek szerint, az az 180 Iczéknek egyaránt csináltassanak, következendő képen mind az Felső Instantiák rendelési teljedgyenek, mind pedig ell rendeltetnek, öszve vagdaltassanak tőlünk az mértékeiden edények a bennek lévő Borral együtt.. .".

69 Ezt a korszakot az 1729. évi 12. törvénycikkely zárja le, mely az aszúkészítéstől eltiltja mindazokat, akiknek Tokaj-Hegyalján nincs szőlőbirtokuk, továbbá erősen korlátozza a külső kereskedők működését. Aszúszemeket nem szabad máshonnan behozni a Hegyaljára, míg külső borokat csak nagyobb méretű hordókban hogy azok rögtön megkülönböztethetők legyenek. * * * A fentiek alapján aligha lehet kétséges., hogy Tokaj-Hegyalján a XVI. század közepén a szőlőművelésben jelentős változás zajlott le. Az új szőlőfajták, a gondosabb művelés tette lehetővé az aszúszemek megszaporodását. Ezekből részben a római kori előképek és az ismert olaszországi borok mintájára (malozsa) indult meg a XVI. század második felében az aszú szőlőbor készítésével való kísérletezés. Ez a XVII. század első felében szélesebb körben elterjedt, annyira, hogy már törvénnyel kellett szabályozni az aszúszemek szedését. 67. MGTSz. 7/1900/, 15. 68. WELLMANN Imre 1984. 409. 69. SKÁL. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1745. 246. HŐGYE István kijegyzéseit itt köszönöm meg. 234