Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Balassa Iván: A Tokaj-hegyaljai aszú korai története

rank Hordó 1 1/2". így ez a három és négy puttonos aszú között helyezkedett el. 1704ben „Szemen szedett Aszú szőlőn volt Hordó 3, mellyből csináltunk aszú-szőlő Bort Általaggot, 13; mellyekre ment Eöt Hordó Bor". Ez esetben már a kétputtonos aszú szintjét is alig érték el. Az, hogy ez időrendben így következik, az csupán véletlen és az adott években esetleg az aszúsodás mértékét jelzi.

58 Az azonban bizonyos, hogy az aszú csak úgy válhatott egyre szélesebb körben elterjedő áruvá, ha azonos méretű hordóba, azonos mennyiségű aszúszemet adagoltak. Ez volt Tokaj-Hegyalján a gönczi hordó és annak fele az átalag. , A gönczi hordó általam ismert első előfordulását éppen Göncön (Abaúj m.) 1577. január 17-én jegyezték fel: „Vettem a Gáspár uram öccsétől, Miklós deáktól hat fel bort, gönczit és egy félnek a felét, hordóját tudta fi. 17 d. 50".

59 Ugyanebből az évből egy másik feljegyzés így szól: „Azért paplan és fekete végű teszen flór. 20-20 kire én nekem gönczi bort fogadott adni az jövendő szüretben" .

60 A gönci hordó űrtartalma a XVI. században 60 köböl = 480 budai icce = 407,2 liter volt.

61 Ez azonban korántsem volt egységes és szinte hegyaljai városokként változott. 1611-ben a lengyel országgyűlés pontosan meghatározta, hogy milyen nagyságú hordókban kell a magyar, főleg hegyaljai bort, szállítani. Mivel a magyar kereskedők ennek nem tettek eleget, igen szigorúan megbüntették őket. Ezek a Kamarához, majd a királyhoz fordultak, aki interveniált a lengyel királynál, de levelére azt a választ kapta: „A törvényt nincs joga megváltoztatni".

62 Az a tény, hogy a királyok foglalkoztak a hegyaljai hordók egységesítésének kérdésével, mutatja annak gazdasági jelentőségét. A bormértékek rendkívüli kuszaságát nem kívánom taglalni, hiszen ezt sok vonatkozásban a kérdés kiváló szakembere N. KISS István már megtette.

63 A XVII. század második negyedében a tokaj-hegyalj

ai Rákóczi-birtokokon a gönczi hordót 8 cseberrel, azaz 400 budai iccével számolták, ami 336 liternek felelt meg.

64 Ezt a fajta hordót gönci fának is nevezték.

ет A gönci hordó fele az átalag (vascula) és ebben tartották a minőségi borokat, mert azok nagyobb felületen érintkezve a hordó falával és azon keresztül a szabad levegővel, érésük sokkal könnyebben és szebben történt. így az aszú, az ürmös (vermut) borokat ebben tárolták és szállították. A szó feltűnik már a XIV. század végén „hordó, űrmérték" jelentéssel, de eredetét eddig a nyelvtudománynak nem sikerült tisztáznia.

66 A népetimológia az Antal keresztnévvel azonosította annyira, hogy sok esetben a hordót is antalnak írták. A hegyaljai hordók, az ún. gönci hordók méretének csökkenését lehet megfigyelni és ez gyakorlati okokra vezethető vissza. A kisebb hordók falára kisebb nyomás nehezedett, ezért a faabroncsok lepattanásának - különösen szállításkor - kevésbé volt kitéve. A nagy űrtartalmú hordókból egy szekér csak egyet tudott szállítani, amint az a XVI. századi metszetek bizonyítják. Ezzel szemben a kisebb méretű hordókból a meghosszabított és oldal nélküli szekérre a furmányos hármat-négyet is fel tudott tenni. Előre egy átalagot helyezett el, melyben a legértékesebb bort (aszú) őrizte és ezen ülve hajtotta a 58. KÁRSA Ferenc 1899. 203; 1900. 16,144. 59. MGTSz. 10/1903/, 86. 60. MNy. 64:90. 61. IVÄNYI Béla 1926. passim. 62. MGTSz. 6/1899/, 89. 63. N. KISS István 1970. 135-147. 64. MAKKAI László 1954. 644. 65. Sárospataki Kollégium Levéltára. Borsodi Prot. 356. 66. TESZ 1:192-193. 233