Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Petercsák Tivadar: Egy gazdasági közösség a XX. század első felében. (A felsőtárkányi „volt úrbéres gazdaközönség”.)

kosság 143 P szükséglettel és 1080 P fedezettel készítette el költségvetését. A 350 P hiány fedezéséről 350 erdőilletőség után illetőségenként kivetendő 1 pengő járulékkal gondoskodnak. Ugyanakkor a legeltetési társulat 700 pengő hiánnyal kezdte el az évet (1850 P fedezet; 2550 P szükséglet), ezért a 350 illetőség után 2-2 pengő járulékot vetettek ki. 1941. március 16-án külön elnököt választottak a két testület élére (legeltetési társulat: Farkas Tamás Imre; volt úrbéres erdőbirtokosság: Bajzát roskó Mihály), de a pénztáros mindkét birtokosságnál Erdélyi fátyol Imre lett és a hat tagú választmány is közös. Ezután is rendszeres a két birtokosság együttes ülése. Ez a költségvetés elfogadásánál úgy zajlott, hogy először megtartották a legeltetési társulat közgyűlését, majd ugyanazok résztvételével az erdőbirtokosságét. 1945. április 9-én négyszeri meghirdetés után 8 tag jelenlétében került sor a gyűlésre, hiszen tavaszi kihajtás előtt már nem várhattak tovább a költségvetés összeállításával. Ez az egyetlen részletesebb költségvetés, amely tartalmazza a főbb kiadásokat és a fedezetet. Szükséglet 1. itatok, kutak fenntartására 1000 P 2. apaállat beszerzésre 10000 P 3. apaállat vizsgálat díja és fuvar 1000 P 4. apaállat tartási költség 1600 P 5. apaállat biztosítás 500 P 6. épületfenntartás 1500 P 7. cselédbiztosítás 100 P 8. tűzbiztosítás 100 P 9. közadóra 7000 P 10. tiszteletdíjak 830 P 11. nyomtatványok, újságelőfizetés 120 P 12. útjavítások 300 P 13. napszámok 300 P 14. apaállat szav. biztosítása 200 P 15. legelőgondozásra 1100P összesen 25650 P Fedezet 1. ingatlan haszonbér 1200 P 2. vadászati haszonbér 100 P 3. mészkő árából 7500 P 4. akácos eladásából 300 P 5. fedeztetési díjakból 5200 P 14 300 P Ali 350 pengő hiányt az illetőségenként kivetett 23 pengőből fedezik. A két társulat további sorsáról nem találunk adatokat. Az országos gyakorlatnak megfelelően itt is a termelőszövetkezet megalakulásáig (1953) működhettek, s a közös tulajdont képező ingatlanokat a Dózsa Termelőszövetkezet vette kezelésbe. 157