Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Füzes Endre: Tendenciák a magyar falu építészete és lakáskultúrája alakulásában a második világháború után

A szociális tényezők között kell említenünk a hátrányos helyzetben levő társadalmi rétegek házhoz jutásának állami támogatását, a sokgyerekes családok lakáshoz segítését, a fiatal házasok lakásépítésének megkönnyítését, a hosszú lejáratú és alacsony kamatú bankhitelek biztosítását stb. Kulturális tényezők. E tényezők között a legjelentősebbnek azt tartjuk, hogy a falusi foglalkoztatás többszektorúvá válása (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás, alkalmazott és értelmiségi réteg) miatt a korábban csak a mezőgazdasági munkához igazodó életmód jelentősen átalakult, új munka- és életritmus vált jellemzővé, és mindez alapvetően megváltoztatta a lakóházzal és a lakással szemben támasztott igényeket. Az elmúlt két évtizedben felnőtt egy olyan generáció, mely teljes egészében szakított a paraszt életformával és amely saját életstratégiáját és életmódját az egyre inkább nemzetközi hatás nyomán formálódó városi minták alapján kívánja megszervezni. Ilyenformán az elmúlt 20-30 évben a város hatása vált meghatározó tényezővé a falusi építészeti és lakáskultúra alakításában, még akkor is, ha ezeket a hatásokat a tv, a sajtó, a városból a falura települt értelmiség példamutatása, a külföldi turizmus, az olvasási kultúra szélesedése, az ízlés formálását célzó kulturális akciók, az új státusszimbólumok, valamint a presztízs új megjelenési formái (gépkocsi, hétvégi ház, sokhelyiséges lakóház stb.) közvetítették. 143