Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Balassa M. Iván. Cselédházak a magyarországi nagybirtokokon

mét kifizetődővé tette a földművelés intenzívebb formáit, s ez a majorsági gazdálkodás újabb ki virágzását eredményezte.

12 Ez tehát az a kor, melytől egyáltalán beszélhetünk a majorsági cselédekről, és természetesen a lakásukul szolgáló építményekről, a cselédházakról. Mielőtt ezekről szólnánk, röviden foglalkoznunk kell egy másfajta cselédházzal is. A XVIII. század második felében, a XIX. század elején a levéltári források hírt adnak olyan cselédháznak nevezett építményekről, melyek lényegében alig különböznek a kor parasztházaitól. így 1784-ben a Somogy megyei Alsóbogáton fából épített cselédház van, és ez mindössze három füstöskonyhából áll. A Marcali melletti Gombán ugyancsak három füstöskonyhás és egy akkor épülő, kályhával fűtött szobás cselédházat említenek 1765-ben. Nagyszakácsiban viszont Suta Lőrinc birtokán a kanászházban füstösház és kamra van.

13 Az említett adatokat közreadó KNÉZY Judit ezeket az épületeket a hoszszú, 8-10 szoba-konyha egységből álló cselédházak előzményeinek tekinti. Hasonló építményeket az ország más részeiről is ismerünk. Abaúj megyéből pl. BALASSA Iván közöl olyan XIX. század eleji adatokat, melyekben a cselédház lényegében ugyanolyan, mint a közvetlen környezetében föllelhető parasztházak.

14 Az akkor Szabolcs megyéhez tartozó Zalkodon Paraszkay András cselédházát jellemző módon a következőképpen írják le: „Cseléd ház, két Istálló, Szekér szín egy fedél alatt sár falból 17. öl hosszú 4. öl széles, fenyő fa tető, deszka padlás, 4 ajtóval - Zsúp fedőlékkel ujj épülett".

15 Hasonló építményeket B. NAGY Margit munkája nyomán Erdélyből is nagyszámban lehetne idézni.

16 Ezek azonban többnyire nem a nagybirtokok majorságaiban állnak, hanem a kis-, vagy középbirtokosok gazdasági központjaiban. Az 1754-55-ben készült nemesi összeírás tanulságait elemezve WELLMANN Imre a dunántúli viszonyokról - de általánosítható érvénnyel - azt állapítja meg, hogy „ ... kevésszámú nagybirtokossal, köztük néhány latifundium urával nem nagy létszámú középbirtokos, ám kis- és törpebirtokosok hatalmas tömege nézett farkasszemet. S ehhez közelebbről a gazdálkodás vonatkozásában az a megállapítás fűzhető, hogy egy-egy nagybirtokos alá birtokarányánál kevesebb rész tartozott jobbágyokból, ami részben az úrbéres föld ottani kisebb mértékű aprózódására, részben cselédek, béresek tartására mutat".

17 A közép- és főleg a kisbirtokosok elsősorban az úrbéres szolgáltatásokra alapozták megélhetésüket, és ennek az a következménye, hogy itt nem alakulnak ki a „klasszikus" majorságok, a birtokközpont közvetlenül a kúriához, esetleg kastélyhoz csatlakozik, úgy mint erről SZÉCHENYI István ír rendkívül szemléletesen: „Homloka az utcára (néz a kastélynak - B.M.I.), a háta az udvarnak, s emögött kert, gazdasági épület. Por, kocsizörgés, gulya, nyáj, sertés, kutya, stb. egyik oldalról: liba, kacsa, megint kutya és a gazdaság minden fertelme más oldalról. .. ".'

8 Ennek az udvarnak volt egyik eleme a cselédház, vagy az az épület, mely elsősorban a házi cselédeknek, és az olyan specializált bérmunkásoknak, mint a ház körül 12. DOMANOVSZKY Sándor 1979. 188. 13. KNÉZY Judit 1972.521. 14. BALASSA Iván 1958. 320-321. 15. PÁLL István 1983. 106. 16. Pl. 1688. Csíkkozmás, B. NAGY Margit 1973. 216. Az inventáriumok gyakran csak a helyiséget írják le, de nem nevezik meg funkcióját, így csak következtetni lehet arra, hogy az adott épületben cselédek laktak. De pl. 1751. Gernyeszeg: „ ... valami házak, melyekben udvari házas cselédek is lakhatnak. Két ház egyazon fedél alatt, sövényből ágasokra csinált, tapaszos, mindeniken egy-egy ajtó és két-két kicsiny paraszt ablak. Ezen háznak kivülről nézve hossza 6., szélessége 2 öl, szalmával fedett." B. NAGY Margit 1973. 335. 17. WELLMANN Imre 1981. 65. 18. Idézi PRAZNOVSZKY Mihály 1981. 136. 125