Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Selmeczi Kovács Attila: A palóc „terhes komra”

5. kép. Búzáskamra a lakóház végében. Felsőtárkány,Hevesm. Selmeczi Kovács Attila felv. 1983. A tárolókamra azonban a példák többségében közvetlenül az udvarra nyíló erős ajtóval és egy vagy két kisméretű ablakkal rendelkezett (5. kép). Alaprajzi elhelyezésének szokásos sorrendjétől néhány helységben mutatkozik csak eltérés. A Heves megyei Mikófalván és Felsőtárkányban jobbára az istálló mögé építették a gabonatároló kamrát.

26 Hasonló sorrend még a közeli Domaházán volt jellemző, ahol „a hambár többnyire az ól (istálló) végében áll".

27 Figyelmet érdemel az a terminológiai változatosság, ami az általában egymást követő két kamra megkülönböztetésére szolgál. Ugyan В ATKY Zsigmond szerint a palóc területen a lakóház harmadik helyiségét „feltűnő módon egyenesen hálókamrá-пак is mondják, igaz, hogy esetleg a terhes катага-\з\ szemben",

28 a recens adatok alapján mégis jellemzőbbnek mutatkozik a lakóhelyiség egyszerűen „kamra" elnevezése, és ebből következően a tárolóhelyiség megkülönböztető terminológia-használata. Ugyan szórványosan előfordul, hogy a gabonatároló helyiséget is kamra névvel illetik, azonban ez esetben a hátulsó lakóhelyiség a hátsó ház (őrhalom, Egerbocs), szoba (Karancskeszi) vagy kisház (Mátraszőlős, Felsőtárkány) megnevezést viseli, - főképpen a fiatalabbak ajkán. Sajátságos, hogy az élő nyelvben már nem bukkan fel az egykor minden bizonnyal közhasználatú „terhes komra" megnevezés, sőt a kamra valamely jelzős alakja sem mutat számottevő elterjedtséget. 26. Sgy. 27. MNA 118/a. PALÁDI-KO VÁCS Attila gy. 1960. - Egy régi kőház alaprajza Szokolyáról (Pest m.) is hasonló képet mutat: a háromosztatú lakóteret istálló, majd azt három külön bejáratú kamra követi, amit pajtahelyiség zár le. Vö. GÖNYEY Sándor 1938. 280. 9. ábra. 28. BÁTKY Zsigmond 1935. 121. 116