Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Selmeczi Kovács Attila: A palóc „terhes komra”

A kizárólag tároló szerepet betöltő helyiség elnevezése - függetlenül a lakóházzal egy fedél alatt vagy önállóan elhelyezett változattól - sajátos táji megoszlást mutat a Palócföldön. A nyugati területen a helyiség funkciójának megfelelő névátvitellel a hambár alakkal jelölik a tárolókamrát.

29 Kazáron (Nógrád m.) ezt a megnevezést azzal indokolták, hogy a kamrában hálnak, meg élelmet tartanak benne, a gabona és a liszt elhelyezésére külön helyiség, a hambár szolgál, ami a lakóházzal egybeépült.

30 A tárolókamrának ez a sajátos elnevezése a Hangony völgyéig mutatkozik dominánsnak. Ettől északkelet felé haladva, főképpen a borsodi helységekben egy másik terminológia: а gabonás mutat elterjedtséget. Csupán a Tarna-vidékén és a délebbre eső helységekben fordul elő a búzáskomra, búzásház és ritkábban a magtár névváltozat (6. kép).

31 A terminológiai bizonytalanság és változatosság is a lakóházbeli tárolókamra újabb keletűsége mellett szól. Mint ahogyan a Börzsöny-vidéki falvakban is a kamra szerepe a századunk húszasharmincas éveiben növekedett meg a vermek felszámolásával, amikor a hombárok megjelentek, s benne tárolták a szemes gabonát.

32 A gabonatároló kamrák berendezése nagy hasonlóságot mutat. Mindenütt a bejárattal szemben helyezkedett el a 3-4 részre osztott, hatalmas deszkaalkotmány, a hambár, amiben a szemes gabonát tartották. A gabonatartó rekesztéknek ezt az általánosan elterjedt megnevezését csak azokban a helységekben nem használták, ahol az magára a tárolóhelyiségre vonatkozott; ott egyöntetűen a szuszék terminológia helyettesítette a már lekötött elnevezést. Amint pl. Karancskeszin (Nógrád m.) mondták, .,a búzásszuszék itt vót a hambárba. A szuszék el vót rekesztve, abba ment a búza, gabona, a lisztnek is külön vót lisztesszuszék."

33 Nádújfalun (Nógrád m.)fijók, búzásfijók, lisztesfijók néven emlegették a hombárban felállított tárolórekesztékeket. Előfordul aferslók (Bükkszék, Heves m.),ferslóg (Ragály, Borsod m.) elnevezés is. Az utóbbi helyen azt a megkülönböztetést tették, hogy ha a deszkarekesztéken nem volt suber (szabályozható kifolyónyílás), akkor ferslógnak, egyébként hambárnak mondták. Tardonán (Borsod m.) úgy emlékeztek vissza, hogy „a hambár el vót rekesztve három részre, keresztül vót benne deszkafal. Finom deszkák vótak benne oszlopok közé zsilipelve. Olyan vót, mint egy nagy deszkaláda, felül nyitott, ott öntötték bele létráról a terményt. Egyik részbe tisztabúza, másikba rozsbúza, harmadikba az árpa ment. Alul vót zsilipje, azon engették ki, amennyi kellett. Magassága és szélessége másfél-két méteres, hossza meg átérte a búzáskamrát (4-5 m). Nagyobb gazdáknak vót ilyen, úgy 15 hód körül."

34 A gabonáskamrában tartották a lisztet is, aminek tárolására általában nagyméretű ládák szolgáltak. Sajópüspökiben (Borsod m.) még lehet látni jellegzetes alakú, fedeles liszttartó hombárt, amit inkább lisztes néven említettek. Több is volt belőle a faluban. A század elején rimaszécsi asztalosokkal csináltatták ill. azoktól vásárolták. Az egy méter széles lisztesládát egy deszkafal úgy választja el, hogy kétharmad résznyi kenyérlisztet és egyharmadnyi gyúrólisztet tarthattak benne (7. kép).

35 29. A felvidéki gabonásra a búzáshambár megnevezést említi legáltalánosabbnak FÜZES Endre 1984. 190.- BÁTKY a kizárólag gabonatárolásra használt helyiség újabb elnevezésének a szuszékot, még újabbnak pedig a hombárt mondja. BÁTKY Zsigmond 1935. 119. 30. Hasonló adatot rögzít Maconkáról (Nógrád m.) BARABÁS Jenő, MN A 11 l/a. 31. Egerszegen (Jelenec, Csehszlovákia) szintén magtár a külön bejáratú tárolókamra neve. Sgy. 32. NÓVÁK László 1977. 300. 33. Csernák József (1914) közlése. 34. Kónya József (1907) közlése. 35. A láda hátsó magassága 80, elülső 50 cm, szélessége és hossza l-l méter. Papp Elemér (1933) közlése. 117