Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Selmeczi Kovács Attila: A palóc „terhes komra”

rólag élelmiszertároló újabb helyiség. 24 Ennek az építési gyakorlatnak, alaprajzi megol­dásnak a térhódítása tulajdonképpen egybeesik az ásványi eredetű építőanyag általános alkalmazásával, valamint a zsúpfedél rovására terjedő cseréptető és túzbiztosabb zárt kémény emelésével. A lakóház építésmódjának a tűzbiztonság szempontjából lényege­sen kedvezőbb megváltozása pedig elősegítette a különálló kamra helyett a közös fedél alá emelt, külön bejáratú gabonáskamra elterjedését. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy a lakóházzal egy fedél alá épített kamra kiállítása lényegesen kevesebb költséget jelentett, mint önálló épületként készített változata. Ezért nem véletlen, hogy a század­forduló körüli időből fennmaradt módosabb parasztházak többsége külön bejáratú tá­rolókamrával rendelkezik. Amint a század elején ezt a szinte tipikusnak tekinthető épít­kezési módot reprezentáló egyik borsodnádasdi házról tudjuk, a lakóház 1908-ban épült, akkor ez számított a legnagyobbnak a faluban. 25 holdas gazda emelte. A három­osztatú, ámbitusos lakórészhez közös fedéllel kapcsolódik az ámbitus végéből nyíló kü­lön bejáratú búzáskomra (4. kép). 25 4. kép. Lakóház külön bejáratú gabonáskamrával. Borsodnádasd, Borsod m. Selmeczi Kovács Attila felv. 1983. 24. BAKÓ Ferenc 1978. 86. 25. Kovács Vencel (1909) lakóháza, Kossuth u. 47. 8* 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom