Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Kovács Béla: Habán = anabaptista = újkeresztény >=< neochristianus

Atya-Fiú-Szentlélek nevében az anabaptista rítus szerint a keresztvízbe merültek, és ezért elegendő volt, ha hitet tettek a katolikus tanítás elfogadásáról; ekkor már eskethetők és gyermekeik is megkeresztelhet ők a katolikus vallás szertartása szerint. Az egri plébánia keresztelési, házassági és halálozási anyakönyveiben előforduló neochristianus, neochristiana jelzők minden esetben anabaptista személyekre utalnak. 4. KATONA Imre maga is felsorakoztat néhány olyan sajátosságot az egri habánokkal kapcsolatban, amelyekre elfogadható magyarázatot nem tud adni. Ezek a következők: a) kz anabaptista krónikák - az ún. Nagy Krónika sem — nem említik az egri habán közösséget, sőt ez ideig semmiféle rájuk vonatkozó levéltári dokumentumot nem sikerült fellelni. b) A magyarországi habánok általában különálló, gettószerű településrészekben laktak, telepeiket kőfal védte és erős őrizet alatt tartották ezt. Egerben viszont a város különböző pontjain, különálló házakban éltek. c) Egerben feltűnően sok volt a magyar vezetéknevű habán, míg az ország más területein inkább a német nevűeket találjuk. d) Feltűnő az is, hogy az egri habánok között eredetileg egyetlen mesterember sem volt, csak utólag csatlakozott hozzájuk néhány cigány kovács. e) A habánok általában nem vállaltak közhivatalt, de Egerben a neochristianus Horváth Gergely vásárbíró volt. A közhivatal vállalásának készségére utal az a szerző által is említett tény, hogy amikor a magyar és német lakosok azt követelték, hogy képviseletük a tanácsban egyenlő arányban történjék, akkor Fenessy püspök úgy nyilatkozott, hogy akiket a nép szavazattöbbséggel megválaszt tanácsosoknak vagy tisztségviselőknek, azokat ő is elfogadja és megerősíti, akár magyar, akár rác, akár német, akár újkeresztény legyen is az. E furcsának tűnő „egri habán sajátosságok" okaira még visszatérek, de most induljunk ki KATONA Imre alapvetőnek tartott feltevéséből. Eszerint a Magyarországon általában új kereszténynek nevezett anabaptista habánokat Egerben neochristianus néven említik a hódoltság utáni források. Tehát mindegyik, a forrásokban szereplő neochristianus (magyarra fordítva: újkeresztény) = anabaptista habán, tehát a katolikus egyház szempontjából nézve eretnek szekta tagja, de felnőtt korában megkeresztelt személy. Az újkeresztény^ neochristianus fogalmak tükörfordításon alapuló látszólagos egyenlősége evidensnek tűnik mindenki előtt. Azonban azt is bizonyítani szükséges, hogy a neochristianus jelző tartalmilag is azonos az anabaptista vallású habán új kereszténnyel. Katona Imre ezt a bizonyítást nem végezte el, hanem a kifejezés formáját és tartalmát eo ipso azonosnak tartja. Ehhez az axiomatikus álláspontjához mereven ragaszkodva kísérelte meg felépíteni bizonyításának logikai rendszerét úgy, hogy lehetőleg hézagmentes legyen. Rendszerének buktatója azonban éppen abban rejlik, hogy egyetlen kis repedésbe ütött logikai ék az egész rendszert többé már össze nem függő darabokra repesztheti. Tehát ha a forrásanyagban előfordul olyan eset, amelyből bizonyítható KATONA Imre saját logikája szerint a maga állításától eltérő lehetőség is, akkor ezt figyelmen kívül hagyni már történetietlen és tudománytalan lenne. Tekintettel arra, hogy a szerző nem bizonyított, hanem csak vélt és kijelentett, nézzük meg részletesebben azokat az adatokat, amelyek a saját érvrendszerében gondolkodva is mást mondanak, mint ő. 1.1688. november vége „. .. baptizavi Catharinam mulierem neochristianam filiam Turcam(egy 3-4 betűs szó olvashatatlan!) Omer Odabassa ex conjuge Fatma nunc Agriensibus, cujus neochris92