Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája
számára. 1588. október 8-án zajlott le Rákóczi Zsigmond várkapitánysága idején, a nevezetes szikszói csata. Ez az egyik legvitézibb tette az egrieknek, ui. nemcsak sikerült megállítaniuk a Sajó-völgyét fosztogató törökséget, hanem a csatából nagy zsákmánnyal: 13 szerzett török zászlóval, és 110 levágott török fejjel tértek vissza a várba. 72 Ezt a nevezetes szikszói csatát Tardi György históriás énekes egy 227 négysoros szakaszból álló verses énekben megírta; História Sicsoniensis címen. 73 A Hoefnagel egri rézkarcán található koponyaábrázolásokat mi korjelzőnek tartjuk. Egyrészt azért, mert a fejvétel szokása nálunk Magyarországon a XVI. században igen elterjedt, s a XVII. században már kevésbé. Ez azt jelenti, hogy a metszetek készítője Egert a hódoltság előtti (1596) időben kereste fel, s örökítette meg. Másrészt bár vitatható, de nem kizárt az a lehetőség sem, hogy a metszetkészítő a szikszói csatában szerzett, s palánkra tűzött koponyákat láthatta. Ez esetben a metszetek eredeti rajzait nem készíthette el hamarabb, mint 1588 október második fele. Egyéb ábrázolások a metszeten A vár és a város területén kívül Hoefnagel 1617-ben közzétett metszetén katonákat ábrázol. Az általunk Makiárinak tartott kapu előtt 2 kapuőrt figyelhetünk meg. A kaputól kivezető úton portyára induló, magyar viseletű gyalogos katonákat és huszárokat ábrázol, akik összecsapni készülnek velük szemben jövő törökökkel. Bár a jelenet minden valószínűség szerint a metszetkészítő fantáziájának a szüleménye, mégis figyelmet érdemel. Szerintünk ez a részlet is a veduta 1596 előtti helyszíni felvételére utal, azzal, hogy a városkaput magyar viseletű katonák őrzik, s a város mellett portyázó katonák magyar viseletben törökökkel kívánnak megütközni. Végül összefoglalom azokat a megállapításokat, melyeket a Hoefnagel 1617-es kiadású metszetével kapcsolatban korjelzőnek tartok. A vedután is fellelhető építmények közül a vár Gergely bástyája 1553-ban épült. Ismereteink szerint az új, olasz rendszerű bástyák Egerben a XVI. század második felében készültek el, s építésükhöz is 1568 után fogtak hozzá. Az adatok tanúsága szerint a vár déli előterében 1572—1596 közt épült csak fel a déli fal és az Alsó-kapu. A metszeten karóból állított palánk kerítés van, az ún. kettős palánk építéséhez 1589-től fogtak hozzá. A várszékesegyház tornyán szerintünk is a metszet helyszíni felvételeinek idejére utal az 1588-as évszám. л A vedutának még további olyan részletei vannak, amelyek arra utalnak, hogy a rajzoló a magyar kézben levő város és vár korabeli állapotát rögzítette. így az egri városi házak kéménnyel készültek. Tudomásunk szerint hazánkban csak a XV—XVI. század fordulóján terjedt el a kéményhasználat a paraszti házépítkezéseken. A várost övező karókból állított palánkra tűzött emberi koponyák ábrázolásával összefüggően tudjuk, hogy Egerben 1561 — 1568 között szinte kereskedelem folyt a levágott török fejekkel. Ez összevág azzal, hogy Magyarországon a XVI. században volt igen kiterjedt szokás a fejvadászat. 72. PATAKI Vidor János 1934. 59-71. 73. Szikszó táján 1592-ben még egy ütközet zajlott le. Ebben a szolnoki, a hatvani, a füleki, a gyulai és a jenői bégek csapatai ütköztek meg, a kassai, a diósgyőri, a kallói, s az egri végváriakkal. Az összecsapásból a törökök kerültek ki győztesen. Egyebek közt elfogták az egriek egyik fővitézét Balásdeák Istvánt több tisztjével együtt, s további 24 élő rabot, ezen túl 100 levágott fejet vittek Konstantinápolyba. - TAKÁCS Sándor 1963. 125. 6 Az egri múzeum évkönyve 83
