Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

Ezen kívül a metszet 1596 előtti felvételére utal az is, hogy a várban és a város körül rajzolt gyalogos és lovaskatonák korabeli magyar viseletben láthatók. Minden valószínűség szerint a rézkarc osztrák császári szolgálatban álló ismeretlen szerző helyszínen felvett rajza alapján készült, ugyanis a bécsi Haditanácsnak katonai szempontból szüksége volt a magyar királyság várainak valósághű rajzaira, amit Eger esetében még a vár magyar fennhatósága idején készíthettek el. Még akkor is, ha nem fogadjuk el a metszeten levő 1588-as évszámot a helyszíni felvétel készítési idejének, épp az előbb összegzett észrevételek alapján megállapítható, hogy a veduta eredeti rajzai 1572 után s 1589 előtt készülhettek csak el. Szerintünk is a Hoefnagel nevével jelölt egri rézkarcoknak közös előképe van, melyet a fenti időhatárok között rajzoltak. Az 1617-ben közreadott metszet jelentőségét az adja, hogy ez Eger ismert vár- és városábrázolásai közül a véleményünk szerint a második legkorábban készült, a vár és a város magyar fennhatósága idején. A részletes elemzés után megállapítható, hogy ez a várés városábrázolás, az apró elrajzolások ellenére is művészi rangú, valósághű munka, s ezért igen fontos képdokumentum. 84