Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Lázár Sarolta: Az egri vár törökkori magyar cserépedényei

fajtája, amelynek széles, kihajló since és lapos formája is rokonítható az egykorú magyar tálakkal.

51 A szolnoki várból és Budáról is ismerünk hasonló tálakat,

52 bár feltétlenül megjegyzendő, hogy az egyes tálaknál nehéz eldönteni, hogy magyar vagy török fazekas készítette azokat. Mégsem tartom valószínűnek az egyértelműen török eredeztetést a tálak esetében, a geometrikus, a sgrafittó és a növényi elemeket felhasználó díszítést sem köthetjük csak a török fazekassághoz. Véleményem szerint figyelembe kellene venni legalább nagyobb városaink és váraink esetében a reneszánsz ízlésű díszedények hagyományának a hatását is, főként a hódoltságkori kerámia díszítőrendszerének az esetében. A tálak díszítésénél a sgrafítto technikát valószínűleg a XVII. század folyamán végig használták.

53 A 7. kép 2. rajzán látható tál jellemző díszítése a világossárga alapmáz alatt élénk barna és zöld színekkel kialakított növénydísz, amelyet a füleki vár egyik edényén láthatunk viszont.

54 A felálló peremű, függesztőfüles tálakat (6. kép 3—4. rajz)

55 valószínűleg le is fedhették, amint arról APOR Péternél is olvasható: „. . . az asztalnok ... az étkeket felfedte, az fedőtálakot az csatlós elvévén, azután leültének. . . ."

56 Ezeket a nagyobb tálakat a tálalás mellett ételkészítésre is használták.

57 Egy, a XVII. századból ránk maradt szakácskönyv rendkívül érdekes adatot tartalmaz, ugyanis a tálban való főzés szokását örökítette meg. „. .. Rántottát tálba főzni. Melegíts vajat egy tálba, törj annyi tikmonyát bele, amennyit akarsz, tedd tálastól a szénre, fedd be más tállal, vagy fedővel, főzd meg benne és add fel mind tálastól, hintsd meg sóval, gyömbérrel, vagy trágyázd meg fahéjjal, nádmézzel. .. ."

58 XVII. századi és XVIII. század elejei edénytípusok Főzőedények Fazekak (7. kép 3. rajz, 8. kép 1-3. rajz)

59 Az erre az időszakra keltezhető főzőedények egyik legjellegzetesebb csoportját a szalagperemes, ún. vászonfazekak képezik. A korábbi kis fazekaktól eltérően hasuk magasságában a legszélesebbek. Egy, a perem felső széléből kiinduló szalagfülük van, anya51. KOZÁK Károly 1970. 174. 17. fénykép 52. SOPRONI Olivér 1956. 58/9. rajz; GARÁDY Sándor 1945. 391. 39. kép 53. KOZÁK Károly 1970. 186. 33. fénykép 54. KALMÁR János 1959. LXXIII. tábla 55. BÁLINT Alajos 1939-40. XXV. tábla 1. rajz; BÁLINT Alajos 1962. XVIII. tábla 6. rajz 56. APOR Péter 1736. Harmadik czikkely 57. VISKI Károly-BÁTKY Zsigmond 1933-1937. 113. 58. TOLDI László 1882. 1. füzet 188. 59. 3. rajz: V. 75. 25. 11. Eger - Szépbástya, Ny-i szemétgödör. Ürtart.: 40 dl, belül zöld mázas, a perem belső' részén barnával mázazott; 1. rajz: M. 73. 1. 321. Eger - Törökfürdő'. Belül vékonyan zöld mázas, a peremén belül barna máz váltja fel; 2. rajz: M. 73. 1. 322. Eger - Törökfürdő. Belül a peremén világoszöld mázas, fülén vörös festéssel díszített, a peremén kívül vörös festékfoltok, a vállán vízszintes és harántcsíkos díszítéssel; 3. rajz: V. 75. 25. 10. Eger - Szépbástya, Ny-i oldal, szemétgödör. Űrtart.: 38 dl, belül a peremén zöld mázas, amely helyenként a külső oldalra is lefutott, a peremen kívül sötétbarna festékfoltok, a hasán a festékfoltok fölött vízszintes és harántcsíkos festékdíszítéssel. A fülön festékfoltok, alattuk félkörös festés, talp felett vörös festéksávok. 42