Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Lázár Sarolta: Az egri vár törökkori magyar cserépedényei
bor tárolására szolgálhattak. A fehérre égett, vörösesbarna festéssel díszített korsók pontosabb körmeghatározása is nehéz (5. kép 1. rajz). Ennek az edénynek a keltezésében segít a hasonló muhi-i kiön tő töredék (5. kép 2. rajz), azonkívül Sírokról is előkerült ez az edényfajta (5. kép 3. rajz). A muhi-i faluásatás közölt anyagában is látható egy ilyen korsó töredéke. 42 A következő korsótípust egyetlen, ásatásból származó analógia alapján sorolom ide (5. kép 4. rajz). Ennek a csücskösre nyomott kiöntőjű, kívül is részben mázas jellegzetes festéssel és szűrővel ellátott korsónak a párhuzamát a budai tabáni ásatás anyagában találtam meg. 43 Ez, a száján a békák ellen szűrővel ellátott korsó az ország területén általában bugyoga-korsó néven ismert. Ezekben a nagyobb méretű cserépkorsókban ivóés főzővizet tartottak. A vizet vagy közvetlenül a víztartó korsóból itták, vagy kis bögrékbe töltötték ki. 44 Bort is tartottak cserépedényben: például a korabeli erdélyi úri asztaloknál cserépfazékban szolgálták fel: „. . . Elsőben is, mikor annak volt ideje, veres mázatlan fazékban beadták az ürmös bort, azután megint hasonló fazékban másféle bort, rendre egymás után ittanak . . . . . . Két kézzel beadják vala az asztalhoz az nagy veres fazék bort, két kézzel veszik vala az asztalhoz bé, két kézzel fogván, úgy hajtják vala fel, úgy isznak vala, mégis jó izűn esik vala. ..." 4S Kancsó (6. kép 1. rajz) 46 Kancsót mindössze egyet találtam az átnézett egri anyagban. Ennek a kisméretű, vörösre égetett anyagú, fehér festékkel leöntött, belül mázas, csücskösre nyomott kiöntőjű kancsónak az Alföldről ismeretes a párhuzama. 47 Tálak, tányérok (6. kép 2—4. rajz, 7. kép 1—2. rajz) 48 A hódoltságkori cseréptálak fából esztergályozott előzményei a XIV—XV. századi edényanyagban találhatók meg. Keskeny talpúak, öblös, felfelé szélesedő oldaluk, széles sincük van, a felfelé álló, vastag, kidolgozott perem még nem jellemző. 49 A fa tányérok később sem mentek ki a használatból: ,,. . . Az ón tángyér igen ritka volt, mind inkább fatányérból ettenek. . . ." 50 Ugyanakkor a török talpastálaknak is volt egy kisméretű 42. ÉRI István-BÁLINT Alajos 1959. 6. 45. XXIX/3. fénykép 43. GARÁDY Sándor 1945. 424., 431., 32. fénykép 434. 34. fénykép. 44. VISKI Károly-BÁTKY Zsigmond 1933-1937. 67-68. 45. APOR Péter 1736. Harmadik czikkely 46. 1. rajz: V. 75. 37. 46. (Ezen a számon a leltárkönyvben más tárgy szerepel.) Eger - Tömlöcbastya. Külső' felületén fehér agyagréteg, belül és a száján zöld mázas. 47. SZABÓ Kálmán 1938. 105. 482. fénykép 48. 2. rajz: Eger - Tömlöcbastya, a hevenyészett lépcső alatti rétegbó'l, D-i rész. Belső oldalán és a peremén vüágoszöld mázas, a máz alatt barna festékcsíkkal, a máz gyenge minőségű, lepattogzott. Párhuzama Szolnokon került elő. (Soproni 0.: 106. 9. rajz.); 3. rajz: 60. 104. 1. Eger - Püspöki palota, emelet 3-5 m (akna?), űrtart: 18 dl, belül a világossárga alapmázon világosbarna sávok között sötétbarna, illetve világoszöld mezőkkel díszített, a sötétbarna mázon az alapmázba bekarcolt hullámvonalakkal, a világoszöld sávban az edény anyagába bevágott rovátkák sorakoznak, az alján széles, világosbarna sávval; 4. rajz: V. 75. 24. 6. Eger - Püspöki palota, űrtart.: 27 dl. Belül a legfelső széles zöld mázas sávban hullámvonal-bekarcolással a máz alatt, az alatta levő barna sávban zöld mázfoltokkal; 1. rajz: V. 75. 24. 11. Eger - Püspöki palota, É-i rész. Űrtart.: 18 dl, belül egymás alatt barna, zöld, majd megint barna mázsávokkal, kívül a peremen bekarcolt hullámvonallal; 2. rajz: V. 65. 24. 1. Eger —' Gergely-bástya, - 50 cm. Belül vékonyan világossárga mázas, sötétbarna csíkok között stilizált virágokkal, felváltva vörösesbarnák és zöldek sötétbarna kerettel. 49. 1. MELIS Katalin 1973. 203. 16-17. fénykép 50. APOR Péter 1736. Harmadik czikkely 41
