Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Lázár Sarolta: Az egri vár törökkori magyar cserépedényei

hogy az egri „hevenyészett" lépcső alól előkerült darabok a hullámosra kialakított perem használata keltezésének alsó határát adják meg, a siroki edény pedig valószínűvé teszi, hogy ilyen, felfelé szélesedő edényeket még a XVII. század elején is használtak. A 3. kép 4—5. rajzán a bögréknek egy másik .típusa látható. Ez az edényfajta már közölt egyrészt a fegyverneki temető területéről, másrészt a várásatás anyagából is, mindkét lelet a XVI. század elejére keltezhető.

34 Finoman iszapolt, fehérre égetett anyagúak, belül leggyakrabban halványzöld mázasak, kívül bepecsételéssel díszítettek. Eger mellett Sirokon is előkerültek ilyen töredékek (3. kép 5. rajz). Amuhii faluásatás anyagában levő bögretöredék ennek a típusnak egy változata: bepecsételés helyett vízszintes bordák díszítik a felületét (З.кер 4. rajz). Ilyen fenéktöredék a nyársapáti leletek között is előfordult.

35 SZABÓ Kálmán hasonló oldaltöredéket közölt,

36 és Füleken is előkerült ilyen bepecsételt díszítésű kis bögre.

37 Mindezek a darabok ennek a típusnak a legkésőbbi előfordulását a XVII. század elejére teszik, a leletegyüttesekben általában 1-2 ilyen töredék található. Korsók (4. kép 2-5. rajz, 5. kép 1-4. rajz)

38 A korsók időrendi szétválasztása szintén nehéz feladat. (A párhuzamok alapján a kisméretű, galléros korsókat a század elejére lehetne keltezni, de a Valide fürdő anyagában szintén szerepel egy ilyen edény töredéke. Rendszerint vöröses, sárgás anyagúak, csak néhány égett közülük szürkésfehérre. Az agyag kiválasztása nem véletlen, mivel a vörösre égő, nagy vastartalmú agyagból lehet a legjobb fennálló edényt készíteni. Az ilyen agyag átereszt, de a korsók esetében ez előnyös, mert így hidegen tartják a bennük tárolt folyadékot.

39 Általában csak felső harmadukban mázasak, szűknyakúak, gallérral, bordával, rovátkolással díszítettek. Ez a korsótípus meglehetősen nagy számban fordul elő az egri leletek között (4. kép 2-3. rajz). Muhin kevesebb, de Sirokon ismét több volt található (4. kép 4-5. rajz). PARÁDI Nándor hasonló edényt közölt Nógrád megyéből, s annak korát a XVI. századra adta meg.

40 A faluásatások anyagában inkább nagyobb méretű, mázatlan, szélesebb nyakú és kiöntőjű korsók szerepelnek.

41 Ezek a zömében kisméretű edények formailag a butykoskorsókraemlékeztetnek, valószínűleg elsősorban 34. KOZÁK Károly 1964. 222., 246. 15. kép 35. BÁLINT Alajos 1962. XXX. tábla 31. a, 31. rajz 36. SZABÓ Kálmán 1938. 500. rajz 37. KALMÁR János 1959. 4. LXXII. tábla 24. fénykép 38. 2. rajz: Eger - Tömlöcbástya, VIII. szelvény, a lebontott lépcső alól, 0,80-1,10 m. Kívül-belül mázas; 3. rajz: Eger - Szépbástya, DNy-i szelvény, latrina. Úrtart.: 16 dl, felsó'részén világoszöld mázas; 4. rajz: 53. 1014. 33. Muhi, a 8. sz. helyró'l; 5. rajz: 71. 11. 112. Sirok - Alsóvár telep. Kívül a nyakán és a fül egy részén sárgásbarna mázas; 1. rajz: V. 75. 25. 1. Eger - Szépbástya, Ny-i nagy szelvény, szemétgödör. Peremén vörös festékfoltok, nyakán és vállán vörös sávok, a két szélesebbik festéksávot több sorban apró, bevagdalt díszítés tagolja; 2. rajz: 53. 1010. 67. Muhi, a 4. sz. helyró'l. Vörösesbarna festéssel díszített, a festéksávban vízszintes, illetve hullámvonalas bekarcolással; 3. rajz: 71. 11. 104. Sirok - Alsó vár, telep. Kívül vörös festékkel festett, fülén hosszanti irányban festett hullámvonal díszíti, a vállán levó' legszélesebb festéksávban hullámvonal-díszítéssel; 4. rajz: V. 75. 23. 7. Eger - Földbástya. Kiöntőjén kívül-belül világoszöld mázas, fülén hoszszanti irányban húzódó barnásvörös festékcsíkokkal, a fül külső felületén egymás alatt apró lyukakkal, oldalán barnásvörös, párhuzamos festékcsíkokkal, a két alsó csík között harántcsíkos festéssel 39. KRESZ Mária 1960. 329. 40. PARÁDI Nándor 1963. 212/6. rajz, 236/5. fénykép 41. ÉRI István-BÁLINT Alajos 1959. 6. 45. XXIX/7. fénykép; CSALOGOVITS József 1937. 331/14. rajz; SZABÓ Kálmán 1938. 105. 474-475. fénykép 40