Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfolók Eger vidékén

munkáiban is találunk erről kisszámú említést, sőt egyes munkáiból világosan kitűnik, hogy ő is reálisnak tekintette a nemzeti jellem létezését. Az egyes jellemvonások Bromlej szerint csak abban az esetben tekinthetők egy adott etnoszra nézve tipikusnak, ha tagjainak többségére vagy legalábbis jelentős részére jellemzőek, s így megkülönböztetik az érintett embereket más etnoszok képviselőitől. Ez a tipikusság nem zárja ki, hogy bizonyos társadalmi-pszichikai sajátságok különböző változatokban szerepelnek az adott etnikai közösséghez tartozó egyes csoportokon belül. Különösen hangsúlyozza, hogy helytelen lenne az egyes etnikai közösségek jellemét abszolutizálni. Hiszen a jellem olyan meghatározó erejű vonásainak többsége, mint a munkaszeretet, a hazafiság, a bátorság, a következetesség stb. általános emberi sajátságok. Csupán arról beszélhetünk, hogy az egyes népek között különbségek lehetnek e vonások megjelenési formáiban (árnyalataiban, stílusában). Szembeötlő például, hogy az olyan jellemvonás, mint a munkaszeretet, társadalmi-gazdasági, földrajzi és hasonló körülmények sajátosságai következtében a különböző népeknél korántsem egyenlő mértékben jelentkezik. Az egyes népek képviselői különböznek egymástól pontosság és rendszeretet tekintetében, még a bátorság is más és más formában jelentkezik minden nép esetén. Sőt, a különböző népek humora is sajátos árnyalatokkal rendelkezik. A nevetés az egyetemes emberi kultúra jelensége. Fontos szerepet kapnak benne a valóságszemlélet és a nyelvi kifejeződés nemzeti formái. Azok a szabályok, melyek szerint a népi tréfákban felbomlanak a szemantikai elemek hagyományos kapcsolatai, majd egyéni módon társulnak azért, hogy a hibaérzet felkeltésével kiváltsák a nevetést, kétségtelenül univerzális kultúrproduktumok, de ugyanakkor etnikai sajátságok alapján kifejlődött kultúrtermékek is.

12 Különböző „kulturális minták" jellemzik az eltérő nemzetiségű csoportokat, és a humorérzék nemcsak az egyén viselkedés-háztartásának fontos része, hanem a humor maga is a kultúra szerves részét képezi. Ebben az értelemben szoktak a különböző nemzetek, illetve kulturális-nyelvi közösségek eltérő humoráról beszélni.

13 „Mint a szociális kontroll eszköze, a humor alkalmas a helyeslés és elutasítás kifejezésére, azonos attitűdök kialakítására, a másik barátságáról való biztosítására, a biztonságos légkör megteremtésére. A társadalmi normák és akciók jóváhagyásának vagy tagadásának kifejezése mellett a humor csoportérzéseket fejezhet ki, sztereotípiákat alakíthat ki és állandósíthat."

14 A gyűjtés és a feldolgozás módszere Dolgozatomban e kihalóban levő népköltészeti műfaj mai néphagyományunkban fellelhető darabjait igyekeztem összegyűjteni Eger környékén. Az adatgyűjtést 1979—84ben végeztem, s kiegészítettem a szakirodalomban korábban megjelent, adatközlőim által nem ismert csúfolókkal. E helyen csak a volt egri járás községeiről szóló rátótiádákat mutatom be. Természetesen a falvak életéhez azok a falucsúfolók is hozzátartoznak, melyek más, távolabbi községekről ismeretesek — ezek közléséről e dolgozatban el kell tekintenem. Helyszíni gyűjtőmunkám során általában a kikérdezés módszerét alkalmaztam, de előfordult az is, hogy észrevétlenül jegyeztem le. Az egyénenkénti elbeszélgetéseken kívül igyekeztem anekdotázó alkalmakat keresni (közös munkák, rokoni össze12. VÖÖ Gabriella 1981. 9-12. 13. SÉRA László 1983. 177-178. 14. SÉRA László 1983. 177. 234