Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

melő és egy állattenyésztő brigádot hoztak létre.

136 A makiári Béke Termelőszövetkezetben komplex brigádot alakítottak, ahol ezen belül képzettség és hozzáértés szerint osztották meg a feladatokat.

1 37 A brigádokat és a munkacsapatokat az átszervezés szakaszainak megfelelően alakították meg. A felfejlődött termelőszövetkezetnél a már addig is működő brigádokat és munkacsapatokat újjászervezték, számbelileg kiegészítették, illetve addig még nem létező brigádokat is létrehoztak. A járás községeiből és Eger városból egy azonos időpontból származó összesített kimutatásaink nincsenek, így két különböző időpontból hozunk adatokat. Ezek 1961-ből valók, amikor már a munkaszervezet stabilizálódott. Eger termelőszövetkezeteiben 1961 áprilisában 27 brigád dolgozott, ezeken belül 128 munkacsapat volt. Ebből öt növénytermelő, 18 szőlészeti, 2 állattenyésztő, 2 pedig kertészeti brigád.

138 A községekben az 1961. december 21-i állapot szerint 89 brigád dolgozott 284 munkacsapattal. A növénytermelő, a szőlészeti, a kertészeti brigádok száma 56, az állattenyésztőké 22, a segédüzemi brigádoké pedig 11 volt.

139 A brigádok élén néhány termelőszövetkezet kivételével függetlenített brigádvezetők állottak. A munkacsapatokat pedig dolgozó tagok vezették, akik munkájukért a közgyűlés által jóváhagyott munkaegység-jóváírást kaptak. A termelőszövetkezeti vezetőségek a brigádok élére általában szakmailag és erkölcsileg megfelelő, volt egyéni parasztokat és régi tagokat javasoltak. Megválasztásukról a közgyűlések döntöttek.

140 A brigád- és munkacsapat-vezetők munkája a kezdeti időszakban nem volt irigylésre méltó. Sokan nehezen tudtak igazságot tenni a közelmúltban még egyénileg gazdálkodó emberek között. Nagyon sok gondot okozott a munkaszervezés. Több esetben a brigád- és munkacsapatvezetők emberi gyengeségei is gátolták a munkát. A korabeli jelentésekben sokat olvashatunk a munkaszervezés kezdeti problémáiról. A nagytályai elnök 1960 januárjában a következőket írta beszámolójában: „Termelőszövetkezetünkben nem megy a munkaszervezés úgy, ahogy kellene. Több esetben a brigádvezető, vagy maga a munkacsapat-vezető dolgozik egy-egy munkaterületen, mert hát nem mennek a tagok dolgozni, csak felszólításra."

141 Bélapátfalván szervezés hiányában a tagok sokszor csak reggel tudták meg, hogy aznap hová mennek dolgozni. A munkakiadáskor parázs viták folytak. Egyes termelőszövetkezeti tagok, ha nem kaptak jó munkát a közösben, a háztájiban kötöttek ki.

142 Rengeteg gond volt a munkaszervezéssel Bekölcén is.

1 43 136. HmL. A mikófalvi Községi Tanács 1960. november 23-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a termelőszövetkezet munkájáról. 1960. november 14. 137. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1960. március 30-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a makiári egységes pártvezetőségnek a termelőszövetkezeti pártszervezetekkel kapcsolatos irányító és ellenőrző munkájáról. 1960. március 25. 138. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1961. április 21-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a tavaszi növényápolási munkákra való felkészülésről a termelőszövetkezetekben. 139. Beszámoló a termelőszövetkezetek 1961. évi gazdálkodásáról. 1962. március 3. 140. Hegyi János visszaemlékezése. (Eger) 141. HmL. A nagytályai Községi Tanács 1960. június 21-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a termelőszövetkezet növényápolási, aratási és cséplési munkákra való előkészületeiről. 1960. június 17. 142. HmL. A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága 1961. július 17-i ülésének jegyzőkönyve. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága beszámolója a termelőszövetkezetek irányító és ellenőrző munkájáról. 1961. július 11. 143. HmL. A bekölcei Községi Tanács 1960. december 14-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a termelőszövetkezet munkájáról, az 1960-as év eredményeiről és hiányosságairól. 1960. december 12. 140