Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

A brigád- és munkacsapat-vezetők egy része nem tudott a tagság között fegyelmet tartani.

144 Voltak olyanok, akik rokonaiknak több munkaegységet írtak be a teljesítettnél.

145 Ilyen esetek előfordultak például Demjénben és Novajon.

1 46 1961 nyafán a hibák felszámolására szükségessé vált a brigád- és munkacsapat-vezetők felülvizsgálata. Ebben az időszakban a községekben a termelőszövetkezeti vezetőségek 12 brigád- és 37 munkacsapat-vezetőt javasoltak leváltásra.

147 A munkaszervezés színvonala emelkedésének egyik alapvető feltétele volt a munkarend kialakítása. Az egyes termelőszövetkezetek munkarendjét az átszervezés szakaszainak megfelelően dolgozták ki. Ez tartalmazta a normális munkafolyamat alapvető feltételeit: például a munkakezdés kezdete és vége, a munkából mennyi időre lehet elmaradni, mi legyen a fegyelem megsértőivel? stb.

1 48 6. A termelőszövetkezetek tervkészítése A mezőgazdaság átszervezése lehetővé és szükségessé tette, hogy a mezőgazdaságban is tervgazdálkodást folytassanak. A járás régi közös gazdaságaiban már eddig is készítettek éves termelési és pénzügyi terveket.

149 Az újonnan megalakult termelőszövetkezetekben az első gazdasági évre, minthogy ezek általában év közben alakultak, átmeneti terveket állítottak össze, a felfejlődött termelőszövetkezetekben éves terveket. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek átmeneti terveiben általában a következők voltak: a közös gazdaság területi adatai, a tagok és a családok létszáma, a vetésterv, a soron következő munkák, a kézi-, a fogatos- és a gépierő-felhasználás, valamint a közös és a háztáji állatállomány részére szükséges takarmány biztosításának terve.

15 ° A termelőszövetkezetek tervkészítési irányelveit a megyei tanács mezőgazdasági osztálya dolgozta ki. A megyei tervszámokat járásokra és városokra, majd tsz-ekre bontották le. A járási és a városi tervszámokat az egyes termelőszövetkezeteknek termelési és pénzügyi terveik készítésénél figyelembe kellett venniük.

151 A szakemberek által elkészített terveket formanyomtatványon foglalták írásba, amelyek felépítése a következő volt: 1. Általános rész (a termelőszövetkezet neve, helye, járás és megye, család- és taglétszám, a közös gazdálkodásba bevont terület adatai, a háztáji adatai, a szövetkezet saját traktor144. Hegyi János visszaemlékezése. (Eger) 145. Termelőszövetkezeti Irattár, Demjén. Az 1960. augusztus 30-i közgyűlés jegyzőkönyve. (Semperger Flórián felszólalása.) 146. HmL. A noszvaji Községi Tanács Végrehajtóbizottsága 1960. november 14-i ülésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezet mezőgazdászának beszámolója a betakarítási munkák és az őszi munkák állásáról. 1960. november 9. 147. HmL. A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága 1961. július 17-i ülésének jegyzőkönyve. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága beszámolója a termelőszövetkezeteket irányító és ellenőrző munkáról. 1961. július 11. 148. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. május 27-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés az új és a régi termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításáról a Központi Bizottság 1959. március 6-i határozata alapján. 1959. május 25. 149. MSZMP HMB Arch. MB I. f. 9. ős. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya. Információs jelentések. 1959. Az egri Járási Pártbizottság 1959. január 6-i jelentése. (A jelentésből megtudjuk, hogy a járás tíz termelőszövetkezete közül hétben már elkészült a termelési terv, háromban pedig befejezés előtt áll.) 150. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 151. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1961. november 22-i ülésének jegyzőkönyve. Tájékoztató jelentés az egri járás termelőszövetkezeteinek 1962. évi termelési tervéről. 141