Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?

Nagyon is elképzelhető, hogy sokkal sikerültebb munkák is elhagyták Literati műhelyét. Mindazok tehát, akik régi kéziratokat használnak fel forrásként és kideríthető róluk, hogy egykor Literátié volt vagy ő szerezte Jankovichnak, nem mulaszthatják el a nyelvemlék grafológiai vizsgálatát.

7 7 IRODALOM BAKOS JÓZSEF-FEKETE PÉTER 1973. Eger és Felnémet földrajzi nevei I—II. Eger. BITSKEY ISTVÁN 1983. A Római Collegium Hungáriáim és a magyar ellenreformáció kezdetei. Irodalomtörténeti Közlemények LXXXVII. évf. 1-3. sz. BOTTA ISTVÁN 1972. Fráter Gáspár. Reneszánsz füzetek 15. Budapest. JÖCHER, CHRISTIAN GOTTLIEB 1750. Allgemeines Gelehrten Lexikon, II. Leipzig. CSAPODI CSABA 1973. A „Magyar Codexek" elnevezésű gyűjtemény. (К 31-K 114). A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának Katalógusai. Budapest. CSEFKÓ TAMÁS 1983. írásszakértó'i vélemény. Eger. CSOMASZ TÓTH KÁLMÁN 1950. A református gyülekezeti éneklés. Budapest. 1958. Régi Magyar Dallamok Tára I. A XVI. század magyar dallamai. Budapest. 1971. Dicsérjétek az Urat. Tudnivalók énekeinkről. Budapest. DANI ANDRÁS é. n. Felnémeti Névtelen: Cantio. Nyelvi-stilisztikai elemzés. (Szakdolgozat Eger. (Ho Si Minn Tanárképző' Főiskola Nyelvészeti Tanszék) DEZSÉRIBACHÓ LÁSZLÓ 1941. Gyöngyös város a török hódoltság idejében. Gyöngyös. DÉZSI LAJOS 1912. A czegei névtelen. Békefi Emlékkönyv. Dolgozatok Békefi Rémig egyetemi tanári működésének emlékére. Budapest. Dézsmajegyzékek. Heves és külső-Szolnok vármegye 1548. 1981. Közzéteszi: Bán Péter. Eger. ERDÉLYI PÁL 1899. Énekeskönyveink a XVI. és XVII. században. Magyar Könyvszemle. Budapest. GÉZA SAJÓ-ERZSÉBET SOL TESZ 1970. Catalogue Incunabulorum quae in bibliothecis publicis Hungáriáé asservantur. Vol. I. Budapest. HOLL BÉLA 1972. Fráter Gáspár Mária-éneke. Reneszánsz-füzetek 15. Budapest. HORVÁTH JÁNOS 1957. A reformáció jegyében. Budapest. JERNEY JÁNOS 1842. Kadán mongol hadvezér parancslevele. 1242. Tudománytár VI. évf. Budapest. К AT H ON A GÉZA 1971. Egri Lukács antitrinitárius-anabaptista nézetei. Irodalomtörténeti közlemények LXXV. évf. 4. sz. KI S BÁN EMIL 1940. A magyar pálosok története. Budapest. KOVÁCS BÉLA 1966. Elpusztult kolostorok Heves megyében. Az Egri Múzeum Évkönyve IV. Eger. 77. Végül szeretném köszönetemet kifejezni mindazoknak, akik munkámat önzetlenül segítették: Bitskey István egyetemi tanszékvezető docensnek, Ritoók Zsigmondné és Szabó András könyvtárosoknak, valamint Szabó János Győző, Lénáit Andor és Havassy Péter történész kollégáimnak. 204