Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?

LŐKÖS ISTVÁN 1975. Megyénk irodalmi kistükre. A reneszánsz emlékei. Hevesi Szemle III. évf. 2. szí. Eger. MÁLYUSZ ELEMÉR 1939. A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok LXXIII. évf. Budapest. Magyar Irodalmi Lexikon 1.1963., II. Budapest. Л Magyar Irodalom Története 1600-ig. I. Budapest. 1964. A Magyar Valóság versei 1475-1945.

1. (Szerk.: Csanádi Imre) Budapest. 1966. NAGY JÓZSEF 1978. Adalékok a XVI. századi egri reformációhoz. Az egri Ho Si Minn Tanárképző Főiskola Füzetei 705. Eger. Régi magyar költők tára VI. VII. VIII. 1880-1926. Közreadta Szilády Áron, Dézsi Lajos jegyzeteivel. RÉVÉSZ IMRE 1938. Magyar református egyháztörténet. Debrecen. RÓNAY GYÖRGY 1935. Az ellenreformáció kezdetei. Magyar Kultúra XXII. évf. 3. sz. Budapest. 1935.a Telegdi Miklós (1535-1586). Magyar Kultúra XXII. évf. 17. sz. Budapest. STOLL BÉLA 1963. A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája. Budapest. SZABOLCSI BENCE 1959. A XVI. század magyar históriás zenéje. A magyar zene évszázadai. Tanulmányok. I. Budapest. SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ 1977. Az egyház és a reformáció Egerben (1553-1595). Az Egri Múzeum Évkönyve XV. Eger. 1981. Adatok Eger XVI. századi egyháztörténetéhez. Az Egri Múzeum Évkönyve XVIII. Eger. 1982. Az egri vár kapitányainak rövid életrajza. Az Egri Vár Híradója. Eger. TOLDY FERENC 1854. Magyar költészet története. Budapest. TÓTH BÉLA 1899. Koholt nyelvemlékek. Magyar ritkaságok. Budapest. VÁMOS ÉVA 1981. Lássák, ismerjék a világnak minden népei... Budapest. VARJAS BÉLA 1982. A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Budapest. ZOVÁNYIJENŐ 1922. A reformáció Magyarországon 1565-ig. Budapest. 1977. A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. Budapest. Attila Fajcsák Wer war der Feinemeter Unbekannte? In unserer Abhandlung nahmen wir ein beachtenswertes Werk der ungarischen Literaturgeschichte des 16. Jahrhunderts, die Cantio des Feinemeter Unbekannten, unter Prüfung. Das im Jahre 1565— wie es in der letzten Strophe steht - im Dorf Felnémet entstandene Lied ist, laut Fachwissenschaft, die erste Äußerung der Verskunst der ungarischen Gegenreformation. Das Lied wurde von unserem namhaften und wegen seiner konfessionellen Befangenheit berühmten Literaturgeschichtler Ferenc Toldy entdeckt Nachdem er die 24 Strophen des Gedichtes aus dem alten Buch abgeschrieben hatte, „verschwand" das Buch und blieb bis Anfang der 60-er Jahre versteckt, bis es endlich zufälligerweise zum Vorschein kam. Dieses Ereignis wurde von zwei Personen publiziert, trotzdem beschäftigte sich niemand ernsthafter mit diesem hochwertigen Lied, auch heute noch halten es mehrere für verschwunden. Infolge der kirchengeschichtlichen Forschungen, die im Laufe der letzten Jahre in Zusammenhang mit dem Lied stattfanden, wurden in uns Zweifel erweckt Mehrere behaupteten, daß der Liedenschreiber wahrscheinlich seiner Unzufriedenheit Ausdruck gab, welche dadurch hervorgerufen wurde, 205